Depresszió, gyermektelenség és anyagi gondok - Mégis sokan irigyelték Szabó Magda és Szobotka Tibor szerelmét

Szabó Magda és Szobotka Tibor kapcsolata a magyar irodalom egyik legmeghatóbb szerelmi története. Mindketten kiemelkedő tehetségű írók voltak, akik mélyen értették és tisztelték egymás munkáját. Kapcsolatuk nemcsak a szerelemről szólt, hanem a közös alkotómunkáról, az irodalom iránti szenvedélyről és a kölcsönös megértésről.

Depresszió, gyermektelenség és anyagi gondok 

Szabó Magda és Szobotka Tibor 1947-ben találkoztak először, az Írószövetség balatonlellei fogadásán. Az írónő első látásra szerelmes lett a sármos, nőfaló műfordítóba, érzelmei azonban sokáig viszonzatlanok maradtak. Szobotkát gyakran látták nők társaságában, és ezek a kapcsolatok jellemzően nem voltak komoly szándékúak. Kezdetben Szabó Magdában is csak egy újabb kalandot látott. 

Szabó Magda egyik visszaemlékezésében bevallotta, azonnal tudta, hogy az irodalomtörténész lesz a férje, míg az irodalmár annyit írt róla naplójában, „igen csinos!”. „Csak álltam, néztem rá; minden sejtem azt mondta, én erre az emberre vártam egész életemen át, (…) miatta hárítottam el a házassági ajánlatokat, én ennek az ismeretlennek a kedvéért születtem.” - fogalmazott a művésznő arról a bizonyos pillanatról. 

A fiatalokat végül Devecseri Gábor, Kossuth-díjas költő mutatta be egymásnak, amikor Szabó Magda még csak verseket írt. A rádiójátékokban is otthonosan mozgó Devecseri arra kérte az írónőt, mutassa meg munkáit a Magyar Rádiónak dolgozó irodalomtörténésznek. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy Szobotka találkozóra hívja a fiatal, csinos és eszes lányt. Elsőként csak a versek ürügyén találkoztak, aztán egyre többet időztek egymás társaságában, mígnem Szobotka Tibor mellől elmaradtak a nők. 

Házasság és problémák

Az írók hivatalosan 1948-ban kötötték össze az életüket, házasságuk pedig sokáig irigylésre méltó volt. 1960-ig, Szobotka tüdőműtétjéig még külön paplanuk sem volt. Azonban a Rákosi korszakban, mint minden írónak, az ő megélhetésük is veszélybe került. Szobotka Tibort 1950-ben elbocsátották a rádiótól, Szabó Magda Baumgarten-díját pedig visszavonták. Ekkor néztek szembe először közösen a mélyebb problémákkal. Hogy fenn tudják tartani magukat, tanítani kezdtek, de tudták, hogy ez nem az, amire vágynak. 

Rémálmok és depresszió

A szerelmesek kapcsolatát jócskán megtépázták a mindennapok gondjai. A férjet rémálmok és depresszió gyötörte, de nem valami kitalált szörny üldözte, hanem a saját gyermekkora. „(…) egyszer csak megjelent abban a szobában, ahol éppen dolgoztam, krétafehéren, minden ízében reszketve, nekem kezem-lábam kihűlt, miféle rémhírt hoz, kink halt meg, kink beteg, kit tartóztattak le, aztán kiderült, ő tört össze valami nemes porcelánt, vagy felborította a vázát, a víz kidőlt, foltos lett az antik asztalon a politúr” - emlékezett vissza az írónő. 

Szabó Magdának is megvoltak a maga mumusai. Amikor több éven keresztül nem publikálhatott, szét akarta verni az írógépét, férje viszont azt kérte tőle, akkor is írja meg, amit szeretne, ha csak neki mutatja meg. A kudarcos, pályát vesztett évek után, 1958-tól azonban villámgyorsasággal vált az egyik legolvasottabb alkotóvá. 

Keserédes siker

Az asszony sosem tudott őszintén örülni a sikereinek, férje ugyanis mindvégig az árnyékában maradt. Szobotka Tibor mentorként kísérte feleségét a sikeres íróvá válás útján, neki viszont sohasem adatott meg az az igazi áttörés. És bár jelentek meg művei, egy sem hozott diadalt a számára. Majd tüdő- és szívbetegsége is egyre csak gyengítette. Tíz éven át betegeskedett, mígnem 1982-ben, 68 évesen halálos szívroham érte.

Halála után felesége Megmaradt Szobotkának című művével állított örök emléket férjének, akit 25 évvel élt túl. Szabó Magda 90 éves korában, olvasás közben hajtotta le a fejét, saját otthonában, 2007-ben. A házastársaknak sohasem született gyermekük. Közös sírjuk a budapesti Farkasréti temetőben található.

(A képek forrása: MTI Fotóbank)

• szabó magda
• író
• költő
• szerelem
• házasság
• gyermektelen
• Terasz