Van, aki csak papíron mehet szabadságra: keveset pihenhetnek a magyarok

A hazai dolgozók közel fele kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapjai számát - derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből. Mindez kedvezőtlen változás az öt évvel korábbiakhoz képest, akkor ugyanis az elégedetlenek aránya még csupán 40% volt. A válaszok alapján csökkent viszont a bennragadt szabadnapok száma, ugyanakkor a válaszadók csaknem ötödénél az év végén ez meghaladja a meglévő keretük 60%-át.

Még mindig nem fordítunk elég időt a feltöltődésre: ez a következtetés vonható le az idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatás eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal. A felmérésben résztvevők csaknem fele - 48% - kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014 évi eredményekhez képest - hiszen akkor még csak 40% vélekedett ugyanígy.

Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede - 23% - nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben. Igaz, 2014-ben ezzel még közel harmaduk - 31% - volt így. A válaszadók negyede - 24% - teljes mértékben, mintegy fele - 53% - döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen 4% az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.

Visszavont és ki nem adott napok

Minimális mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49%-a számolt be idén, ezzel szemben 2014-ben ez még 53%-ot tett ki. Minden ötödik alkalmazott - 21% - került olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még közel 30% volt.  

Érdemi előrelépés történt a munka miatti kényszerű szabadság-megszakítások terén. A válaszadók 33%-a panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz, az előző felmérésben ez még 41% volt. A bennragadt napok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17%-a a szabadnapjaik több mint 60%-át nem tudták felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.

Van, aki csak papíron megy szabadságra

Nagy változás állt be viszont abban, hogy az emberek hol töltik, és hol szeretnék eltölteni a pihenőidejüket. Számottevően visszaesett az otthon maradók aránya: az előző felméréshez képest tíz emberből négy ilyen van, ez öt éve még 60% fölött volt. Jelentősen mérséklődött azok aránya is, akik belföldön, barátaiknál pihennek.

Ha a vágyakat nézzük, legszívesebben külföldre mennének az emberek, ám ez sokaknak nem jön össze, így belföldi hotelekben, apartmanokban töltik el szabadnapjaikat, sőt a jelek szerint egyre népszerűbbé válnak a hazai kempingek is.

A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41%-a azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.

Fotók: Getty Images

A világ legszörnyűbb munkája csak napi 2700 forintot fizet

A világ más tájain sokan kénytelenek olyan munkát vállalni, ami számunkra elképzelhetetlen lenne. Az indiai csatornatisztító munkások élete nem egyszerű, ugyanis foglalkozásuk egyike a világ legveszélyesebb és legnehezebb szakmáinak.

• szabadság
• munka
• felmérés
• karrier és siker
• magyarok szokásai
• Terasz