5000 éves csillagtérkép került elő a föld alatti könyvtárból: különleges sumér lelet

Sir Henry Layard és csapata Irakban, Ninivében, a 19. században fedezték fel a különös jelekkel vésett agyagkorongot, melyet azután több mint száz esztendeig vizsgálgattak a kutatók: kiderült, a korong egy rejtélyes csillagtérkép, és több ezer éves.

Asszurbanipál király föld alatti könyvtára rejtette, aki az időszámításunk előtt 934 és 609 között létező Újasszír Birodalom uralkodója volt 668 és 667 között.

Mi van a korongon?

A korong jó eséllyel egy csillagászati jelenség dokumentációjának másolata volt. A megfigyelő egy sumér csillagász lehetett, aki egy Földet megközelítő aszteroida haladását jegyezte fel. A leírtak szerint az aszteroida - vagy, ahogy a korai tudós nevezte, egy fehér kőgolyó - körülbelül ötezer éve közelíthette meg a Földet.

A Bristol Egyetem archeológusai a korongra vésett jegyzetre alapozva megállapították, az aszteroida egy kilométer átmérőjű lehetett, esetleges becsapódását pedig ezer tonna TNT erejével azonosra saccolták. Ami típusát illeti, feltételezik, az aszteroida úgynevezett Aten típusú aszteroida volt, melynek jellemzője, hogy a Földhöz igen közeli pályán mozog.

Ez a sumér agyaglemez az egyik legkorábbi csillagászati megfigyelés eredményeit rögzítette. Az akkor felvésett csillagállásból következtetve számítógépes programmal dátumra pontosan kiszámították, hogy a jelenséget valószínűleg időszámításunk előtt 3123. június 29-én rögzítették.

• régészet
• érdekesség
• Terasz