Íme, akitől Ádernek érdemes tanulni

Sólyom László volt köztársasági elnök hosszas hallgatás után a hétvégén, egy falunapon osztotta ki a kormányt. Sólyomnál az előzetes regisztráció csaphatta ki a biztosítékot, amely szerinte alkotmányellenes, és az emberi jogok európai egyezményébe ütközik.

Sólyom László úgy értékelte, az alaptörvény a napi politika puszta eszközévé vált, elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják.

Megkapta mindenki

A volt államfő bírálta a kormányt azért is, mert szerinte az alkotmányos kultúra nemcsak a törvényhozásban, hanem a kormányzásban is odaveszett, gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, de a politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán és központosításán túl legfeljebb pillanatnyi taktikai célok ismerhetők fel, és nem lehet belátni, hogy az egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozására, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt.

Sólyom az ellenzéknek is odaszúrt, hiteltelennek nevezte őket, akik lármáznak a demokrácia védelmében. A volt köztársasági elnök szerint az ellenzék is okolható a bizonytalanok számának példátlan emelkedéséért.

Sólyom László a bírák, illetve a közszféra dolgozóinak kötelező nyugdíjazása kapcsán ellentmondásosnak minősítette, hogy a közalkalmazottakat úgy kényszeríti nyugdíjba a kormány, hogy közben stratégiai célja, hogy minél többen dolgozzanak.

Sólyom László bírálta a közoktatási reform több vitatott pontját is, az iskolaigazgatók központi kinevezésétől egészen addig, hogy a jövőben csak az iskolaépületeket működtethetik majd az önkormányzatok.

A volt köztársasági elnök az önkormányzatokat és helyi közösségeket az alkotmányos kultúra hanyatlása és a kormányzati központosítás egyetlen megmaradt ellensúlyának nevezte, zárszóként pedig e szerep megőrzésére és küzdelemre biztatta a falunapon összegyűlteket.

Ilyen se volt még

Sólyom László kormánykritikája egyrészt azért érdekes, mert szíve egy kicsit mindig inkább a Fideszhez húzott, másrészt azért, mert a volt államfő a rendszer egészét eddig nem bírálta, nyilvános megszólalásai "csak" az alkotmánnyal és az Alkotmánybírósággal kapcsolatos változtatásait érintették.

Az alaptörvény átírásakor bírálatában arról beszélt, az új alaptörvény titokban készült, a szövege három héttel annak elfogadása előtt került nyilvánosságra, és ami lényeges lenne egy alkotmányban, arról kevés szó esik benne.

Sólyom 2010-ben az Alkotmánybíróság jogköreinek megcsorbítását gyógyíthatatlan sebnek nevezte, hozzátéve, hogy nem magyar sajátság, hogy a mindenkori hatalom úgy érzi, hogy az Alkotmánybíróság korlátozza mozgásterét, a jogszerűség és igazságosság kérdésére azonban véleménye szerint a jelenleg hatályos alkotmány és az Alkotmánybíróság 20 éves tevékenysége megfelelő válaszokat adott, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Sólyom László egyébként az Alkotmánybíróság első elnöke volt. 

• belföld
• köztársasági elnök
• sólyom lászló
• Terasz