Rejtélyes űrjármű csapódott a földbe?

Tunguszka, Kelet-Szibéria. A hatalmas erdőségekkel borított, 750 ezer négyzetkilométernyi terület az év legnagyobb részében mérhető alacsony hőmérséklet miatt csak igen gyéren lakott. Rénszarvasok és prémes állatok az igazi urai ezeknek a fenyőerdőknek. 1908. június 30-án, reggel 7 óra 17 perckor azonban katasztrófa történt e békés tájon.

Az apokalipszis főpróbája

Mintegy 2200 négyzetkilométernyi erdőség, több mint hatvanmillió fa és ezzel együtt több ezer állat vált pillanatok alatt a tűz martalékává.

A robbanás hangját még az epicentrumtól kétszáz kilométerre is hallani lehetett, a több ezer méteres magasságba felemelkedő poroszlop pedig nyolcszáz kilométeres távolságból is látszott. A tüzes vihar, melyet fekete eső kísért, több száz négyzetkilométernyi - szerencsére ritkán lakott - területet szennyezett be.

Az esemény szeizmikus rezgést idézett elő, melyet Moszkvában, Párizsban, Londonban, de még Washingtonban, a bolygó másik oldalán is észleltek. A lökéshullám kétszer kerülte meg a Földet, mielőtt elenyészett volna. Heteken át lebegett a por és a törmelék a teljes égbolton.

1908. június 30-án Európában nem köszöntött be az éjszaka: az ég szokatlanul világos maradt, olyannyira, hogy az európai városokban mesterséges fényforrás használata nélkül is lehetett újságot olvasni.

A helyszínre küldött első expedíciók megállapították, hogy a kidőlt fatörzsek sugárirányban fekszenek: vagyis a robbanás epicentrumától indulva kifelé.

A fatörzsek gyakorlatilag mindenhol így helyezkedtek el, a becsapódás helyét kivéve, ahol a növények, elszenesedve bár, de a talajban állva maradtak. A legközelebbi település lakói, akik az epicentrumtól úgy kétszáz kilométerre éltek, tanúvallomásaikban egy izzó, az eget felhasító tárgyról számoltak be. Ezzel egyidejűleg az összes háziállat a nyugtalanság jeleit mutatta, a vadállatok pedig menedéket kerestek.

UFO vagy fekete lyuk?

Kezdetben a tudósok meteorit vagy üstökös becsapódására gondoltak. Azt feltételezték, hogy a robbanás a föld felszíne fölött, néhány kilométeres magasságban történt. Ily módon magyarázható lenne a kráter hiánya és talán az epicentrumban fellelt fatörzsek különös helyzete is.

Ám később más feltételezések is születtek. Egy fekete lyukkal való ütközésről vagy egy antianyag-részecske becsapódásáról beszéltek. Senki nem tudja pontosan, hogy mi történne, ha ilyesmi bekövetkezne, de a tudósok szerint az ilyen anyagokkal való ütközés hasonló hatásokat váltana ki.

Van azonban, aki még ennél is tovább megy: a robbanást akár egy hajótörést szenvedett, nukleáris meghajtású repülő jármű, egy UFO is okozhatta, melynek nyomait azonban a legtitokzatosabb körülmények között tüntették el a hatóságok, pont azokban az időkben, amikor a világ más részein is egyre-másra észleltek földönkívüliekkel összefüggésbe hozható jelenségeket. A szemtanúk beszámolói is bizonyíthatják ezt a feltételezést, melyek egy tüzes égi tárgyról emlékeztek meg.

Máig nincs magyarázat

Száz év távlatából, még manapság sem tudjuk, hogy ténylegesen mi történt Tunguzban. A legelfogadhatóbb magyarázatok egy meglehetősen különös összetételű, feltételezhetően kemény kőzetből álló meteoritról szólnak, vagy a kor szemtanúinak beszámolóihoz hűen egy kisebb üstökösről.

Az biztos, hogy a robbanás ereje ezer, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombomba pusztító erejének felelt meg. Rémisztő előzetese volt ez annak a borzalomnak, amit az ember saját maga vitt véghez néhány évtizeddel később. Az emberi faj intő jelnek vehette volna.

Cikkünk Irene Bellini és Danilo Grossi Rejtélyek birodalma című könyve alapján készült, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: en.wikipedia.org Tunguska event szócikke, Hu9423, Tungus1908; hu.wikipedia.org Tunguz-esemény szócikke, Bobby D. Bryant.

• történelem
• rejtélyes esetek
• katasztrófa
• Terasz