Tudományos magyarázat van a biblia rejtélyes történetére

A Biblia mindig is foglalkoztatta az embereket - a hívőket és az ateistákat egyaránt. A számtalan benne megemlített rejtélyes történetre keressük a bizonyítékokat, ám eddig csak kevésre akadt tudományos magyarázat. A következő háromra azonban már van válaszuk a kutatóknak.

Az özönvíz és a Fekete-tenger

Az egész világot elpusztító özönvízről szóló bibliai történetet a Teremtés Könyvének 6-9. fejezetei beszélik el.

Hogy a történetnek van-e valóságalapja, sokan kutatták már, a legérdekesebb elmélettel azonban két amerikai geofizikus, William Ryan és Walter Pitman állt elő. Szerintük az özönvíz valóban megtörtént esemény, mégpedig a Fekete-tengeren zajlott le a Krisztus előtti hatodik évezred közepe táján. A Fekete-tenger akkor még édesvizű tó volt, felszíne pedig mintegy 150 méterrel volt a tengerszint alatt.

A jégkorszak végén a gleccserek elolvadtak, és ennek következtében az egész Földön megemelkedett a tengerszint. A Földközi-tenger ezáltal kapcsolatba került a Márvány-tengerrel, melynek vize fokozatosan elkezdte elönteni a környező területeket. Végül feltehetőleg egy földrengés következtében a ma Boszporusz-szorosként ismert földsáv kettétört, a víz pedig közvetlenül a Fekete-tengerbe ömlött. A geofizikusok becslése szerint két éven keresztül csaknem negyven köbméternyi víz ömlött keletről nyugatra a keskeny csatornán keresztül mindennap, ami miatt a tóparti síkságból naponta talán másfél kilométernyi tűnhetett el.

Az elméletet jelenleg egy expedíció segítségével próbálják bizonyítani, a két amerikai tudós szerint azonban innen eredhet az özönvíz legendája, mely természetesen sokat formálódhatott az évezredek során.

Az Édenkert mítosza

Soha senki nem tudta, hol található a bibliai Édenkert, melyen keresztül egy hatalmas, életadó folyó folyik. A Teremtés könyve szerint ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől. Többen úgy vélik a Biblia egy Irak déli részén található területre utal, amelyet az ókorban Sumer és Akkád földjének neveztek. Az évszázadok során sokan keresték a mesebeli kertet, de sohasem találták meg. Vajon akkor honnan a mítosz, és hol keresendő az Édenkert?

A rendkívül száraz éghajlat és a hatalmas, puszta területek miatt a Közel-Keleten a kertek, azaz a növényekkel gazdagon borított, a folyókhoz közeli területek évezredeken át nagyon értékes dolgot jelentettek. Maga az Éden szó vagy az akkád edinu szóval van kapcsolatban, mely alföldet jelent, vagy egy héber szógyökkel, melynek jelentése öröm vagy élvezet. A szó a legkorábbi idők óta a Paradicsom eszméjével állt kapcsolatban.

A mi Paradicsom szavunk az óperzsa park szóból ered, mely a héberben a pardes, a görögben pedig a paradeiszeosz alakban jelent meg.
Az Édenkertre először a Biblia görög fordításában használták a szót, majd később minden kertre és parkra. A fáraók Egyiptomában a királyok és az arisztokraták öntözött kertekkel vették körül a házaikat, ahol minden megtermett, és ahol hűsölni is lehetett. A héber Biblia is ilyen kertet említ a Jeruzsálemet védő kettős fal közötti területen. Egyes tudományos nézetek szerint magát a bibliai Édenkert fogalmát is egy hasonló földi Paradicsom ihlette, ahová az emberek azért vágyakoznak, hogy megpihenhessenek.

Lót feleségének sóbálvánnyá válása

Az Ószövetség egyik legrejtélyesebb története Szodoma és Gomora városok elpusztulása, valamint Lót feleségének sóbálvánnyá válása. A történet szerint Ábrahám, a legnagyobb pátriárka és unokaöccse, Lót nyájaikat legeltetve pásztorként vándoroltak Kánaán földjén. Miután nyájuk hatalmasra nőtt, úgy döntöttek, szétválnak. Lót választhatott, hogy merre megy, erre Jordán földjét vette célba, és Szodoma városa mellett telepedett le.

Csakhogy a szodomai férfiak a homoszexualitás bűnében éltek, más magyarázat szerint könyörtelenek voltak. Isten ezért figyelmeztette őket, hogy, ha nem bánják meg bűneiket, elpusztítja őket.

Isten két angyalt küldött Lóthoz, hogy figyelmeztesse a közelgő pusztulásra. Lót a családjával együtt menekülni kezdett. Isten azt parancsolta nekik, hogy soha ne nézzenek hátra. Lót felesége azonban nem bírt engedelmeskedni a parancsnak, ezért Isten abban a pillanatban sóbálvánnyá változtatta.

Hogy mi mindebből az igazság? A tudomány mai állása szerint akár több is. Szodoma és Gomora városának pusztulását, pontosabban elsüllyedését okozhatták a Holt-tenger térségében gyakori földrengések, mert ott találkozik, illetve süllyed egymás alá a két kontinentális kőzetlemez. Ilyen geológiai törésvonalaknál pedig a földrengések különösen pusztítóak.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

A Holt-tenger másik különlegessége, hogy egy mély vetődésárokban keletkezett, vize igen magas sótartalmú, és a sóformációk gyakori jelenségek a partján. Sóoszlopok keletkeznek, melyek néha véletlenül emberi alakra emlékeztetnek. Ha pedig bármi beleesik a Holt-tenger vizébe, azt hamarosan só borítja be. Így nem nehéz elképzelni, hogy egy ilyen ritka, de természetes folyamatból hogyan keletkezhetett Lót felesége sóbálvánnyá válásának története.

• tudomány
• vallás
• rejtélyes esetek
• érdekességek a világból
• Terasz