A kutatók sem igazán tudják, mit találtak: 8 titokzatos fosszília, amiről csak találgatnak
A titokzatos fosszíliák a hozzáértőknek is feladták a leckét.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Akármilyen sokat látott és értett meg a tudomány napjainkra, még mindig csak töredékét ismerjük a világnak. Egyes archeológiai leletek felett elmerengve ácsorognak a legnagyobb szaktekintélyek is: mi az tulajdonképpen, amit találtak?
Ilyen, sok kérdést felvető fosszíliából következik nyolc. A legszéleskörűbb tudással rendelkező kutatókat is zavarba ejtették, amikor előkerültek.
1955-ben fedezte fel Amerikában, Illinois-ban Francis Tully, innen kapta a nevét a Tully-szörny, azaz a Tullimonstrum. Furcsa kinézete sok kérdést felvetett, hiszen ehhez hasonló állatot ma nem is tartunk számon. Tekintve, hogy a fosszília elképesztően régi, valamiféle ősi, kihalt lényre következtettek a tudósok. 300 millió éve élt, ami egészen elképesztő. Puhatestű kétéltű lehetett, mely trópusi partok saras területein és a vízben élt.
Fotó: Wikimedia Commons/Ghedoghedo illetve /Nobu Tamura
120-125 millió éves a fosszília, melyet Kína területén találtak, és amelyről elsőre nem volt könnyű megállapítani, dínó vagy madár. A Confuciusornis az átmenetet jelentő állat lehetett a dinoszauruszok és a madarak között. Mint azt a szakértők mondják, a legrégibb ismert madárfaj, melynek már csőre volt. Akkora lehetett, mint egy galamb, szárnyfesztávolsága viszont ehhez képest elég széles, 70 cm. Súlya a szakértők szerint 1,5 kg lehetett.
Fotó: Wikimedia Commons/Tommy
2015-ben Dél-Afrikában olyan emberi maradványra leltek, mely egyik ismert emberi fosszíliához sem volt kapcsolható. Megállapították, egy új emberi ősre bukkanhattak, valahol félúton a majmok és az emberek között, és elnevezték Homo naledinek. Ami különös, hogy a Homo naledi 350 ezer évnél is kevesebb ideje létezett, ami sehogy sem stimmel, hiszen akkor a Homo sapiens közvetlen előde kellene, hogy legyen. Egész addig túlélhették a többi emberi őst? Ha igen, már találkozhattak Homo sapiens-szel. A tudósok értetlenül állnak a rejtélyes időzavar felett.
Fotó: Wikimedia Commons/Lee Roger Berger research team
2003-ban fedezték fel az 50 ezer éve élt Homo floresiensis csontjait Indonéziában. Számos kérdést felvetett. Lába felegyenesedett majoméra utalt, feje, agya kisebb volt a Homo erectusénál. Sokat vitáztak felette, nem mikrokefáliás - kisfejűség - Homo erectus volt-e, ami a lelet esetében vitatott koponyaaszimmetriával járt volna. Kis termetét az élelemhiány is indokolhatja, amit alátámaszt, hogy a térségben több törpefaj is élt, például törpe elefántok és a komodói sárkány gyíkméretű verziója. Mivel alacsonyak és nagy lábúak lehettek, kutatói berkekben hobbitoknak kezdték becézni őket.
Fotó: Wikimedia Commons/Ray illetve /Ryan Somma
Az Ugrunaaluk dinoszaurusz csontjait Alaszkában találták. Kétséges, alig ismert rokona lehet a hadroszaurusznak. Utóbbi csontjait a nyolcvanas években ezerszámra ásták ki Alaszkában. Az Ugrunaaluk maradványai viszont csak 2015-ben kerültek elő. Meghatározó eltérések miatt 2017-ben felmerült, hogy önálló faj, de erről nem született egyértelmű határozat. Ekkor megkapta a kétséges címkét, és azóta sem biztosak az archeológusok, mit is találtak tulajdonképpen.
Fotó: Wikimedia Commons/Rodney
A Blue Diamond-domb Dél-Nevadában, a Red Rock-kanyoni Spring Hegységben található. Számos gerinctelen élőlény fosszíliájára bukkantak itt, melyek között akár 470 millió éves is akad. Több fosszília, mint ez is a képen, feladta a leckét a tudomány embereinek, ám tekintve a közel 500 millió esztendős korát, ez nem is meglepő.
Fotó: Wikimedia Commons/Stan Shebs
Erről a nagyon különleges mintázatú leletről alig tudni valamit. Amerikában, Kalifornia tengerpartján találták. A fehér, lyukacsos anyag, melyhez úgymond hozzánőtt, csontszerű vagy korallmaradványra emlékeztet, a kő csíkos felületén pedig egykori kagylómaradványok lehetnek.
Fotó: Wikimedia Commons/Brocken Inaglory
Végül egy fosszília, melyről a fentiekhez viszonyítva a legkevesebb ismeretes: Kentucky-ban, Maysville-ben találták. Csőszerű, külsejének és belsejének színe eltérő. Külsején mintázat látható. Mintegy 485 millió éves, és senkinek nincs róla konkrét és biztos elképzelése, mi is lehetett egykor.
Fotó: Wikimedia Commons/Myself
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- internet
- érdekesség
Sárkány a Jupiter fellegeiben: kommentáradat indult a NASA felvétele miatt
