Miért nem mosolyognak soha a régi fotókon? Nem a szomorúság miatt néztek olyan szigorúan

A fényképezést az 1820-as évek végére fejlesztették ki, ez pedig teret nyitott a pillanat megörökítésének. Innentől fogva a történelmet már nemcsak szöveges, hanem képi formában is dokumentálni lehetett.

A technológia fejlődésével már magáncélra is elérhetővé vált a fényképezés, ezért rengeteg család örökítette meg magát az utókornak. Ezeket a képeket nézve a ruházat és bútorok mellett van még egy szembetűnő dolog: valahogy senki nem mosolyog rajtuk.

Miért nem mosolyognak soha a régi fotókon? 

A komor arckifejezések láttán arra gondolhatunk, hogy az akkori kor embere kifejezetten szomorú és nyomorúságos életet élt. Természetesen ez korántsem így van: a vidámság hiánya más tényezőknek tudható be.

Hosszú expozíciós idő

A fényképezés hajnalán a hosszú expozíciós idő miatt felettébb kényelmetlen volt a fotózás folyamata. Nicéphore Niépce francia feltaláló 1826-os, "Kilátás a dolgozószobából" című alkotása - amelyet a legrégebbi fennmaradt fényképként tartanak számon - nyolcórás expozíciós időt igényelt. Több mint tíz év múlva Louis Daguerre 1839-ben feltalálta a dagerrotípiát, ami bár sokkal praktikusabbá tette a portréfotózást, de az alanynak így is akár 20 percig mozdulatlanul kellett állnia egy jó kép érdekében. 

Az 1840-es évek elejére a fényképészet tovább fejlődött, az expozíció pedig húsz percről húsz másodpercre csökkent. Mindezek ellenére a fotóalanyoknak továbbra is nehéz lett volna fél percig széles vigyorral mosolyogni. A nyugtalan gyerekekről pedig ne is beszéljünk, őket gyakran lekötözték, hogy éles képet kapjanak.

A 20. századig a fényképezés egy borzasztó költséges és veszélyes hobbi volt. A felszerelés sok pénzbe került, a feldolgozáshoz használatos vegyszerek pedig mérgezőek voltak. Mindezek miatt egy fotó elég sokba került. Nem csoda, hogy sokakat életükben csak egy-két alkalommal örökítettek meg. A fotózás menete lassú volt, és kellemetlen: az akkori kor embere nem igazán tudta még hogy pózoljon, milyen arckifejezést mutasson. 

Ez volt a "divat"

Bár a komor arckifejezés mellett a technológiai korlátokat szokták említeni, azonban nem ez az egyetlen ok. A 17., 18., és 19. század eleji művészportrék, majd fényképek közös jellemzője volt a sztoikus, rejtélyes arckifejezés. Ahogy Miss La Creevy portréfestő Charles Dickens Nicholas Nickleby című regényében megjegyzi, a portréfestészetben csak kétféle arckifejezés létezett: "a komoly és a vigyorgó". 

A fényképezés előtt a festett portré volt az egyetlen mód egy kép megőrzéséhez. A portréfestés egyértelműen a gazdagok kiváltsága volt, társadalmi státuszhoz kötődött. A festészet nagy hatással volt az első fotográfusokra, akik igyekeztek úgy ábrázolni alanyaikat, hogy a kész kép foglalkozásukat, hobbijukat és társadalmi státuszukat tükrözze.

Társadalmi etikett és a fogak elrejtése

A harmadik tényező a különböző társadalmi etikettben és a szépségfogalomban keresendő. Egyes történészek szerint a fogászat fejlődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elkezdtünk mosolyogni a képeken. Más szakértők szerint a fogápolás hiánya évszázadokon keresztül elfogadott volt, a közvélemény úgy vélekedett, ez nem rontja az ember vonzerejét. 

Akárhogy is, az biztos, hogy a fényképezés korai időszakában kifejezett utasítás volt, hogy ne mosolyogjanak az alanyok. A mostani "csíz" és "whiskey" helyett azt kellett mondani, hogy "alma", kényszerítve arra, hogy az ajak összehúzódjon, és az akkori szépségstandardok és etikett szerint elfogadható és esztétikus arckifejezést mutassanak. A mosolyhoz gyakran részeges, buja és korrupt jelzőket társítottak - egészen a 20. század elején megjelent Kodakig.

Kodak-őrület

George Eastman 1888-ban alapította a Kodakot, ezzel együtt pedig a fényképezés sokkal hozzáférhetőbbé és kényelmesebbé vált. A Kodak által az amatőrök is fényképezőgépet ragadhattak. Bár kezdetben csak gyermekek használták, a felnőttek is hamar elirigyelték az akkor egy dollárért kapható "játékot". Az 1920-as évekre elterjedtek a lazább testtartások, változatos arckifejezések és mosolyok. A színes fényképek megjelenésével egyre őszintébb képek születtek, és a személyi fényképezőgépekkel együtt az örömteli mosolyok is elterjedtek.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• fotó
• fotózás
• érdekesség
• érdekes fotók
• történelmi érdekesség
• fénykép
• fényképezőgép
• Terasz