Magyarország legjobb drónfotósa olyasmit mutat meg, amit eddig csak a madarak láthattak

Radisics Milán épületfotóin Lechner Ödön gyönyörű munkái jelennek meg, ahogyan még nem láttad őket.

Radisics Milán épületfotói
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Radisics Milánról bátran elmondhatjuk, hogy hazánk legjobb légi fotósa 2018-ban, hisz a mai napon veheti át a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat első helyezéséért járó díjat. Ezen kívül az idei amerikai sajtófotó-pályázaton, a POY-on bekerült a világ öt legjobbja közé, tavaly pedig a Sony fotóversenyén lett hazánk legjobb pályázója.

Jelenleg is több projekten dolgozik párhuzamosan, és többnyire komoly témák foglalkoztatják, de most egy könnyed sorozattal rukkolt elő. Elmondása szerint ez egy kis vizuális geg, építészeti kultúrutazás. Tanulmány a magyar hagyományos minták alkalmazásáról az építészetben, és egyben a Lechner Ödön munkásságának érdekes bemutatója. 

- Dugóban ültem, és bosszankodtam az értelmetlen időpocsékolás miatt - mondja. - Órák mennek el a kukába, de igyekszem mindig a dolgok pozitív oldalát nézni, így az autóban vesztegelve is ezt a receptet vettem elő. Néztem a körúti épületek feletti égboltra, és elképzeltem, hogy madárként repülök. Milyen jó lenne, gondoltam, csak gyönyörködnék Budapest színes tetőiben. Ott és akkor fogant meg a sorozat ötlete, majd jött a tanulmányozás, az előkészületek és a sok helyszíni fotózás.

Lechner Ödön a szecessziós építészet magyar változatának megteremtője, nevéhez fűződik többek közt az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet és még több száz kisebb épület. Művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. Részletképzésben a magyar folklór, az ázsiai, perzsa és indiai díszítőművészet inspirálta. Zsolnay Vilmos keramikusművészhez fűződő barátsága is látványosan megjelenik a munkáin. Az épületek a századforduló környékén készültek, amikor a forradalom után Magyarország önállósulva kereste az identitását.

A lechneri formák gazdagsága, fantáziavilága, művészetének újító megoldásai, egyéni stílusa kiemelik őt a hazai építészek sorából, és egyenesen a 19. század végének halhatatlan, világszínvonalú mestereinek élvonalába sorolják. A légi felvételek új perspektívába helyezik az épületek formavilágát, színeit és részletgazdagságát. A fotósnak egy stílusgyakorlat, egy tanulmány, nekünk pedig szemet gyönyörködtető látvány, mert úgy láthatjuk a gyönyörű mesterműveket, ahogyan még sohasem.

Iparművészeti Múzeum

Az európai szecesszió kiemelkedő épülete különleges építészeti megoldásokat vonultat fel. A magyaros motívumokkal gazdagon díszített, külső-belső kerámiaburkolat és a tetőhéjazat is a világhírű pécsi Zsolnay-gyárban készült. A magyar szecesszió egyik legszebb épületét építés után mégis cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása ennek ellenére továbbterjedt, és Lechner építészeti stílusa elfogadott lett. Amikor Pártos Gyulával megtervezték, Ferencvárosban még zömében földszintes vagy egyemeletes házak álltak, így az objektum minden téren az ipari fellendülést sugallta. Személyesen Ferenc József avatta fel 1896-ban.

Postatakarékpénztár

A Postatakarékpénztár, ma a Magyar Államkincstár Hold utcai épületén érvényesül a legtökéletesebben Lechner letisztult formavilága, amiért 1900-ban a képzőművészek egyesülete Nagy Aranyéremmel tüntette ki. A szűk Hold utcában sétálva alig van lehetőségünk megcsodálni az épület pompáját, pedig a tető és a homlokzat együttese az akkori magyaros stílus minden elemét magában hordozza.

Szent László-templom

Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom. Lechner Ödön a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte több tervvariánson át, és így született meg egy egységes templom a dualizmus korában, a 19. század végén. Az egyházi épületek közül csak az esztergomi bazilika és a Szent István-bazilika előzik meg magasságban. Az eklektikus, keleties és bizánci stíluskeverékekkel ellátott templom tornya hatszög szelvényű, és 83 méter magas. A tervezés és az építkezés nehezen ment, mert a megbízók ragaszkodtak a korábbi elképzelésükhöz. Lechner többször is beadta a derekát, így a harmadik terve alapján készült el a templom, mely 1898-ban került átadásra.

Magyar Állami Földtani Intézet

1899-re megépült Budapest egyik legszebb szecessziós épülete is, a Magyar Állami Földtani Intézet a Stefánia úton. Lechner Ödön egyik legkiemelkedőbb önálló munkája. Műremeke a századforduló magyaros ízlésének jellegzetes példája, mégis újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték.

Kúpok, szobrok és csúcsdíszek

A 19. század végét a megújulás jellemezte. A Zsolnay-gyárban rengeteg szabadalom keletkezett, és élénk színek jöttek létre. Az építészek előszeretettel használták a színes cserepezést. Lechner azonban tovább fokozta a hatást a titokzatos, organizmusként ható, élénk színű tetőgerincekkel, kapcsolódó- és végelemekkel.

Kidolgozottak, jelentésteliek még a csatorna egyes részei is, nem beszélve a kéményekről. A tetőkön különböző figurák és szobrok is helyet kaptak. Az efféle míves kidolgozottság a középkori katedrálisok művészeit idézi, akik a lentről alig látható elemeket is ugyanolyan részletesen megformálták, mint a mindig szem előtt lévőket.

Rengeteg tehetséges építészre hatással volt

Lechner stílusának újdonsága magával ragadott olyanokat is, akik nem voltak közvetlen munkatársai. A kor szinte minden építésze használni kezdte a Zsolnay-kerámiát. Közülük érdemes említeni Pecz Samut, Tandor Ottót, Steindl Imrét, Komor Marcellt és építésztársát, Jakab Dezsőt, akik a múlt századfordulón együtt dolgoztak, és közösen készítették terveiket. Legnagyobb szabású művük a Szabadkán felépült városháza. Nézegess még képeket!

A szabadkai városházát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. Valamennyi díszítés a magyar népművészetből fakad, az alapmotívum a tulipán.
Budapest legnagyobb fedett piaca, a Központi Vásárcsarnok Zsolnay-tetőcserepes épület, mely Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült.
Szintén Pecz Samu nevéhez fűződik a Szilágyi Dezső téri templom. A neogótikus stílusú, Zsolnay-cserepekkel fedett templomban kötött házasságot 1915-ben Ady Endre.
A Magyar Nemzeti Levéltár is Pecz Samu munkája, Zsolnay cserepekkel, melyeket a főváros 1945-ös ostromakor bombatalálat ért. A '80-as években a tető ismét Zsolnay-cserépborítást kapott.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnagyobb, központi épületét, a K-t 1909-ben építették fel Hauszmann Alajos tervei alapján.
A Műegyetem MM műszaki mechanikai épülete és a mezőgazdasági géplaboratórium. Manapság a felújított tetőszerkezet idézi az eredeti mintázatot.
Az újvidéki Mária Neve plébániatemplom neogótikus stílusban épült György Molnár tervei alapján. A tetőt Zsolnay-kerámiával díszítették.
A Mátyás-templom polikróm cserepezését Schulek Frigyesnek köszönheti. Mai formáját 1950 és 1970 között nyerte el, a tetőre Zsolnay-cserepek kerültek. Az évek során bekövetkezett károk miatt 2008-ban a teljes tetőfelületet cserélték.
A magyar Zsolnay-stílus kiterjedt a környező országokra is: a bécsi Brigitta-templomnál nem Zsolnay-kerámiát használtak, hanem a sima tetőcserepet festették be, így idővel a színek kikoptak.
A fenti képek szokatlan perspektívája után íme, néhány fotó, ahol az épületek némelyike normál nézőpontból is megtekinthető.
A légi felvételek új megvilágításba helyezték a már jól ismert épületek formavilágát, színeit és részletgazdagságát.

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Forrás: Lechner Összes - Halász Csilla, Ludmann Mihály, Viczián Zsófia, Látóhatár Kiadó 2017.; Wikipedia.

A Gellért Fürdő titkos oldala

Radisics Milán olyan fotókat készített a Gellért Fürdőről, melyek új megvilágításba helyezik az épületről alkotott eddigi képünket. Láthatsz légi felvételeket, melyek párba kerültek érdekes, apró részletekkel, és a fürdő ősforrásához is sikerült lejutnia, hogy olyan jeleneteket is megmutathasson, melyeket eddig senki sem fotózott.

A Gellért Fürdő titkos oldala: ott fotózott a magyar művész, ahol még senki

Nézegess képeket!

Elolvasom

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük