Ilyen gyönyörű volt egy gyorsétterem Pompejiben: szinte érintetlenül megmaradt a berendezése

Az ókori Róma még ennyi idő távlatából is egy elképesztően izgalmas és titokzatos világ, aminek valódi arcát talán soha nem fogjuk igazán megismerni. Ám egyre közelebb kerülhetünk hozzá a régészeti feltárásoknak köszönhetően.

Pompeji városa is a 79-es vulkánkitörés után sokáig feledésbe merült, ám 1592-ben megtalálták az első leleteket a hajdan virágzó településből, majd a későbbi ásatások során rájöttek, hogy egy egész város lapul a hamuréteg alatt.

Ártalmatlannak hitték a vulkánt

Az élet Pompeji területén már a Kr. e. 6. században virágzott, ahol az oszkok alapítottak települést a Vezúv lávafennsíkján. A gazdag vulkáni talaj kedvezett a mezőgazdaságnak, és Pompeji hamar virágzó város lett annak ellenére is, hogy gyakoriak voltak a földrengések a területen, és ostrom alatt is állt. Fénykorában a városnak közel húszezer lakosa volt, pezsgett az élet, nemcsak nagy bordélyok, hanem éttermek nyomait is megtalálták.

A virágzó város élete egyik napról a másikra örökre megváltozott. Egyes feljegyzések szerint 79. augusztus 24-én, míg más leletek alapján október 24-én az addig szunnyadó Vezúv egyszer csak kilométeres magasságba lövellte az évezredekig a krátert befedő lávakúpját, majd fülsiketítő zörejjel és hatalmas hamufelhővel újra működésbe lépett. Már korábban is tudták, hogy a hegy valaha vulkán volt, ám azt hitték, kialudt, így teljesen váratlanul érte a lakókat a kitörés. A helyiek egy része a pincékbe menekült, ám a többméteres lapilli- és hamuréteg beomlasztotta a tetőket, vagy az ajtókat nem tudták kinyitni, így ők örökre házaik fogságában ragadtak. Aki nem tudott fedezékbe menekülni, azt a fullasztó hamufelhő ölte meg, így a közhiedelemmel ellentétben nem a láva okozta a helyiek halálát.

A későbbi ásatások során újabb és újabb leletek, emlékek és épületek kerültek elő az ókori város fénykorából. Ezek között volt Vetutius Placidus thermopóliuma is, ahol meleg ételt és italt szolgáltak fel. A pompejiek körében népszerű volt a házon kívüli étkezés, ezért a falatozó nagy népszerűségnek örvendett. Sokáig azt hitték, hogy ez az egyetlen thermopólium az ókori városban, ám nemrég egy másik, rendkívül jó állapotban lévő gyorséttermet találtak.

Gyönyörű freskók maradtak fenn az ókori falatozóban

2020. december 26-án bejelentették, hogy az V. régészeti lelőhelyen, az északkeleti városrészben egy újabb thermopóliumra bukkantak a régészek. A Pompeji Régészeti Park elmondása szerint a hamu és lapilli olyan mértékben maga alá temette az egész várost, hogy az épületeket szinte azóta sem érte fény, levegő és páratartalom, ami kedvezett nemcsak a falak, hanem a díszítések fennmaradásának is.

A büfé különlegességét a gyönyörű freskók adják, amik a pult egészén helyet kaptak. Ezek egyrészt mindennapi motívumokat ábrázolnak, de olyan állatok festményei is helyet kaptak, amit a helyen szolgáltak fel elkészítve, mint például a csirke vagy a két, fejjel lefelé lógó kacsa. Felettük volt a pult, ahol az ide mélyített terrakottaedényekből szolgálták fel az ételeket. Az ókorban a freskókat általában frissen felhordott vakolatra festették vízalapú pigmentek felhasználásával. Ahogy a festék megszárad, összeáll a vakolattal, és így még tartósabbá válik.

Külön érdekesség, hogy a thermopóliumnak nemcsak a berendezését sikerült feltárni, hanem az ott felszolgált ételek maradványait is megőrizte a 79-ben lehullott hamuréteg. Az edényekben sertéscsonttöredék, kacsacsonttöredék és halszálka is volt, marhahúsra utaló jeleket is találtak a területen. Ezenkívül borosüvegek, amforák, bronztálak és kerámiaedények is fennmaradtak az ókori gyorsétteremben, amiről arra következtettek a történészek, hogy a végzetes nap előtt közkedvelt találkozó- és falatozóhely volt.

Pompeji kedvelt bordélya

Pompeji katasztrófa sújtotta területe ma is az egyik legkülönlegesebb hely a világon.

(Képek forrása: pompeiisoprintendenza / Facebook)

• történelem
• pompeji
• olaszország
• romváros
• ókor
• Terasz