Mi ez, ha nem lopás?

Még nem dőlt el, hogy pontosan mikor, de 2014-ben országgyűlési választások lesznek Magyarországon, bár egyre többen április 6-át emlegetik.

A fideszes Gulyás Gergely a Kossuth Rádióban még október végén arról beszélt, hogy fontos lenne kampányfinanszírozás szigorításának törvényjavaslatát minél előbb elfogadni.

Csepegtetett kampány

Amíg nagy valószínűséggel változni fognak a kampányfinanszírozás szabályai, politikusaink szépen lassan elkezdtek mocorogni a választásokra készülve. Megjelentek már óriásplakátokon, újságokban és a televízióban is, azonban a közösségi oldalakon és a bulvárban már korábban elkezdtek szerepelni.

Időközben volt két időközi választás is, Baján a jobb-, Fóton a baloldal nyert, viszont mindkét esetben botrányoktól volt hangos a sajtó, választási csalásokat, kampánycsendsértést emlegetve. A közvélemény-kutatások továbbra is a Fidesz fölényét mutatják, a második helyen az MSZP áll, őket követi a Jobbik, az Együtt-PM, a Demokratikus Koalíció és végül az LMP. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy nagyon sokan vannak a bizonytalan szavazók, arányuk nagyjából 40%ra tehető. A választások kimenetele tehát azon is múlik, hogy ezt a tömeget ki tudja legeredményesebben megszólítani.

A Fidesz lépései

Érdemes szemügyre venni, hogy eddig melyik párt és hogyan szólította meg a célközönséget. A kormánypárt kampányát Kövér László vezeti, a kommunikációjáért pedig Rogán Antal felel. A Fidesz már korábban elkezdte a rezsicsökkentést és a családokat érintő változásokat hangoztatni, ami éppen 2014 év elejére fog beérni.

A kormánypárt rezsifórumokkal járja az országot, ősszel megszavazták a gyed-extrát, szigorították a családon belüli erőszak büntethetőségét, és sokáig lehetne még folytatni a sort. Ezeken kívül a kormánypárt olyan apróságokkal próbálja meg felhívni a figyelmet, mint a XIV. kerületben nyugdíjasoknak osztogatott 3000 forintos ajándékutalvány vagy a BKV bérletek árának csökkenése. Nem beszélve a közösségi oldalakon való politikusi szereplésekről.

A miniszterelnök, Orbán Viktor előszeretettel osztja meg a Facebookon lájkolóival az utazásait, családi eseményeket, mint például legnagyobb lányának esküvőjét vagy éppen Mikulás napján a rászoruló gyerekeket segítő parlamenti akcióját. A Fidesz egyébként decemberben hozta nyilvánosságra azon tagjai listáját, akikre majd szavazni lehet.

Az ellenzék is kezd akcióba lendülni

Az MSZP és az Együtt-PM a nyár folyamán és egyezségük kezdetén rendkívül lelkesek voltak, ami őszre egy kicsit alábbhagyott mind a párt, mind a vezetők szempontjából, és ha meg is jelenik valami, mint ahogyan ez lenni szokott, a kormánypárt támadása a legjellemzőbb. A két párt november végén Nyírbátorban bemutatta a négy MSZP-s és két PM-es megyei jelöltjét, ezzel megkezdve a konkrét kampányt. A két párt vezetője visszafogottan él csak a közösségi oldalak adta kampányolási lehetőséggel, legalábbis a többi vezetőhöz képest.

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc viszont mindent megtesz a Facebookon való népszerűségéért. Kissé nyomulós stílusban jelenik meg a rajongói előtt. Elnézve az általa készített videók dömpingjét, a karácsonyi szakácskönyvet és a töménytelen mennyiségű közvetlen hangvételű bejegyzést és képet, a volt miniszterelnök igen tudatosan próbál hatni ezen a csatornán.

A Jobbik vezetője, Vona Gábor sem fogja vissza magát a Facebookon. Megmutatta már a nyaralási képeit, a kisfiával való játékot, és néhány hete egy sorozatot indított, aminek stratégiája az, hogy hétköznapi szakmákat kiválasztva szerepet vállal az adott körülmények között, például beállt a piacon egy eladó mellé, közmunkaprogramban vett részt, vagy éppen egy idősek otthonában vállalt ápolói szerepet. Ezzel a célja az, hogy megfigyelje, mik azok a nehézségek, amikkel a hétköznapi emberek a hétköznapi munkahelyeken küszködnek.

Módosuló kampányfinanszírozás

A törvénymódosítást eredetileg a Political Capital Institute és a Transparency International Magyarország szervezetei kezdeményezték, mert szerintük a jelenlegi választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok súlyos kockázatokat rejtenek.

A módosítás tartalmazza például azt, hogy nem az állított, hanem a választásokon elinduló jelöltek után járjon csak támogatás a pártoknak. A Political Capital szerint a jelenlegi szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget, mert ha egy kamupárt el tud indítani 106 jelöltet, akkor komoly politikai célok nélkül is 597 millió forintot kaphat.

A kampányfinanszírozási törvény módosításával az a probléma, hogy így még kevésbé lehetne átlátni a kampánypénzek mozgását. Az eddigi törvény szerint az egyéni jelölteknek kincstári kártyára folyósították a pénzt, ellenben a pártok készpénzben kapták meg egyben azt az összeget, amit jelöltjeik javára átengedtek. Az egyéni jelöltek pénze így lekövethető volt, nem mellesleg pedig szigorúan el kellett számolni az összeggel.

A módosítást követően viszont éppen a pártok által élvezett állami kampánytámogatások készpénzhányada növekedne, ami a legnehezebben ellenőrizhető. A szervezet szerint ezzel konkrétan az a baj, hogy a 149,25-597 millió forintot az országos listát állító pártok készpénzben kapják meg, és továbbra sem kell tételesen elszámolniuk a költéseket, továbbá akkor sem kell visszafizetniük az adott összeget, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra.

Csak sejthető, hogy mit tartogatnak még a pártok a választásokat megelőző néhány hónapban, mindenesetre az igazi kampány még csak most kezdődik!

Kép forrása: MTI/Koszticsák Szilárd

• kormány
• fidesz
• mszp
• jobbik
• pártok
• orbán viktor
• facebook
• gyurcsány ferenc
• mesterházy attila
• vona gábor
• bajnai gordon
• belföld
• választások
• együtt 2014 mozgalom
• választás 2014
• demokratikus koalíció
• kampány
• Terasz