4 dolog, amit megtanultál az iskolában, de mára kiderült, hogy nem is igaz

Gyerekfejjel gyakran hangoztatja az ember, hogy az, amit az iskolában tanul, mind hülyeség. Nos, ez így nem teljesen igaz, bár mára már biztos te is fel tudsz idézni egy-két olyan dolgot, amit másképp tanultál meg, mint ahogy az a valóságban van. Ennek két oka lehet.

Az egyik, hogy, ahogy a tudomány folyamatosan fejlődik, úgy a világról szerzett ismereteink is egyre bővülnek, változnak. Így volt ez a Plútó esetében is, melyről még anno a kilencedik bolygóként tanultunk, ám 15 éve az bizony már nem tartozik a planéták közé. 

A másik ok, hogy a gyerekeknek, akik még csak alapismeretekkel rendelkeznek, nem lehet részletekbe menően elmagyarázni bonyolult tudományos dolgokat, főleg nem egy 45 perces tanóra keretén belül. Ezért a tankönyvek és a tanárok szükségszerűen leegyszerűsítik a tananyagot. De lássuk, mi van másként, mint ahogy tanultuk?

A Plútó egy bolygó

2003 óta már nem az. A 19. század második felétől valószínűsíthető volt, hogy a Naprendszerben van egy kilencedik bolygó is. 1906-ban Percival Lowell kezdte meg az első kutatást, melynek során szerette volna meghatározni, pontosan hol is helyezkedik el az a titokzatos kilencedik X-Bolygó. Végül 1930-ban egy újonc kutató, Clyde Tombaugh fedezte fel, aki az égboltról heti rendszerességgel készített fotók alapján keresett egy olyan objektumot, ami folyamatos mozgásban van.

Az objektum a Plútó nevet kapta az alvilág istene után, a csillagász szakma pedig elismerte kilencedik bolygónak. Aztán 2003-ban jött a fordulópont, amikor egy csillagász felfedezett egy, a Plútónál nagyobb objektumot, melyet Eris-nek nevezett el. A felfedezés csillagászok tömkelegében indította el a kérdést: vajon mi tesz egy bolygót bolygóvá? Majd meghatározták a paramétereket, és méret, valamint elhelyezkedés alapján úgy döntöttek, a Plútó mégsem sorolható a bolygók közé - ahogy az újonnan felfedezett Eris sem. Így fokozták le a Plútót törpebolygóvá. 

A gyémánt a legkeményebb anyag

2009 óta két olyan anyag is létezik a világon, ami keményebb a gyémántnál: a wurtzit-bórnitrid és a lonsdaleit. Az első 18%-kal, a második 58%-kal erősebben áll ellen a gyémántnál. Sajnos mindkét ásvány igen ritkán lelhető fel a természetben. 

A wurtzit-bórnitridről és a longsdaleitről publikált tanulmányban csak elméletben számolták ki a keménységüket, a valóságban nem tesztelték le a kézzel fogható anyagokat. 2013-ban azonban más tudósok foglalkoztak az anyaggal: összesűrítették a bór-nitrid részecskéit egy ultra kemény, köbös szerkezetté, amilyen a gyémánté is. A kísérletet nemes egyszerűséggel úgy magyarázták el, hogy tulajdonképpen csak átrendezték az anyag részecskéit, mint egy matrjoska bábunál, melynek kisebb részei tökéletesen egymásba illenek. Ezzel az ultra kemény, köbös bór-nitrid lett a legkeményebb anyag a világon. 

A boszorkányokat máglyán égették el

Valójában felakasztották őket. Ha nem is olvastad Arthur Miller A salemi boszorkányok című könyvét, valahol már biztosan hallottad, és emlékeidben jól elraktároztad, hogy büntetésük a máglyán elégetés volt. Richard Task, danvers-i levéltáros - ez a város volt régen Salem - szerint azonban ez soha nem volt így. A boszorkányperek ideje alatt ugyanis New England még az angol törvényeket követte, melyek szerint a boszorkányság - mint bűncselekmény - büntetése az akasztás volt. 

Európában a boszorkányság eretnekségnek számított, amit az egyház is büntetett - kicsit másképp: a gyanúsítottakat felkötötték, majd testüket felgyújtották. Innen eredhet a tévhit, mely szerint a boszorkányokat máglyán égették el.

A piramisokat rabszolgák építették

Bár az ókori Egyiptomról szóló filmek még mindig így jelenítik meg a dolgot, a piramisokat valójában nem zsidó rabszolgák építették. Sokan a Bibliára hivatkozva is állítják, hogy igenis így volt, de a könyv valójában nem ír le ilyen történetet. 

2010-es archeológiai kutatások eredményeiből kiderült, hogy az egyiptomi piramisokat nem zsidó rabszolgák, hanem egyiptomi munkások építették, akiket északi és déli, szegény családokból toboroztak, és egyáltalán nem bántak rosszul velük. Nem hajtották őket ostorral, sőt, annyira tisztelték őket, hogy az építőmunkások családjai a közeli piramisokban lettek eltemetve, és testeiket a vallási rituálék szerint rendesen fel is készítették a temetésre. Rabszolgákkal így soha nem bántak volna. 

Tévhitek, melyeknek sokan bedőltek

Azt hihetné az ember, hogy az internet mindennapi használatával a tudás és a bölcsesség egyre nő, ismereteink egyre színesebbek. És színesebbek is, viszont a rengeteg információval egyenes arányban nő a féligazságok és tévhitek száma is. Cikkünkben mutatjuk a leggyakoribbakat.

• iskola
• tudomány
• tanulás
• tények
• tévhit
• érdekesség
• Terasz