Íme, az első magyar hidrogénfalu

Néhány évtizede még semmi meglepő nem volt abban, hogy a falvak az önellátás előnyeit élvezhették, hiszen javarészt a maguk által megtermelt zöldségek és gyümölcsök, valamint a ház körül tartott állatok húsa jelentette számukra az éléskamrájuk alapjait. Emellett az is teljesen egyértelműnek számított, hogy a vidéki közösségek mezőgazdaságból tartják fenn magukat.

Mára sokat változott a helyzet, ugyanis a legtöbb kistelepülés megélhetési és fejlődési lehetősége a multinacionális cégek kezében van. Gyakori eset, hogy a kisközségek teljes mértékben a beruházó vállalkozók kiszolgáltatottjává válnak. Amíg a cégnek érdekében áll maradni, a lakosság munkahelyre és fellendülésre számíthat. Ám, amint a beruházó szedi a sátorfáját, az érintett falvak ismét munka nélkül maradnak, segélyekből tengődnek, és megindul az elsorvadás folyamata.

Mi lehet a megoldás?

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia elnevezésű programsorozat a vidéki munkahelyteremtés és megélhetés problematikájára fókuszált az országjáró körútja során.

Kovács István, az MNVH elnökségi tagja és a Hegypásztor Kör Oszkó értékmentő egyesület elnöke úgy véli, a falvakban a helyi erőforrásokra kéne alapozni a munkahelyteremtést és a gazdaságfejlesztést.

Kitörési pont lehet egy érték és közösség alapú fenntarthatóságra törekvő helyi gazdaság, ehhez azonban szükséges egy elkötelezett és komplex fejlesztő egyéniség - olvasható a programsorozat hévízi előadásáról készült összefoglalójában, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program weboldalán.

A jövő magyar települései: önellátó falvak

A szabolcsi Rozsály megélhetését a múlt rendszerben is a mezőgazdaság biztosította, ám a termelőszövetkezet felbomlása után a falu nagy része termőföld és munkalehetőség nélkül maradt. A mentőövet egy alapítvány jelentette a legkisebb nagyközségnek: 1993-ban önkormányzati kezdeményezéssel megalakult a Rozsály Községért Jóléti Szolgálat Helyi Alapítványa, mely nem segélyekkel kívánta támogatni a település elszegényedett lakosait.

Létrehozott egy szociális hálózati programot, amibe évente mintegy 35 munka nélkül maradt családot kapcsoltak be. Az alapítvány földet bérel az önkormányzattól, mely arra szolgál, hogy ellássa a falut a szükséges terményekkel. Az alapítvány a rászoruló családok húsellátásáról is gondoskodik. A segítség megfelelő módját éveken keresztül tapasztalták ki, és a legjobbnak az bizonyult, ha egy központi telepen foglalkoznak sertéshizlalással. Az önkormányzat a sertések eladásával támogatja a helyi szociális étkeztetést, az alapítvány pedig szétosztja a kukoricaföldjének termését az állattartók között.

Egyszerű segítség a piac

Túristvándiban is az önkormányzat segítségével valósult meg az önellátó gazdálkodás.

Bár ez a település a világhírű vízimalomra épülő falusi turizmus kapcsán valamivel jobb alaphelyzetből indult, ugyanúgy megtapasztalta a vidéket globálisan érintő problémákat. Ám a lakosság összefogott és úgy döntött, nem engedi, hogy a multinacionális áruházláncok tönkretegyék a családi gazdaságaikat. Mivel a térségben évezredes hagyománya van a mezőgazdasági kultúrának, kézenfekvő volt visszatérniük a gyökerekhez ahelyett, hogy multinacionális üzletekből szereznék be a szükséges élelmiszereket.

Így jött a piacalapítás ötlete, mert ha a falubeliek rábírhatók arra, hogy a település által előállított termékeket vegyék, a pénz helyben tartható, és nincs szükség külső tőke bevonására. Az is hasznos, hogy saját termékeikkel tudják ellátni a turistákat.

Biogazdálkodó ökofalvak

A borsodi Gömörszőlős nemrég indult el az önellátó biogazdálkodás útján. A helyiek kecskékkel legeltetik le a füvet a kihasználatlan telkeken, és olyan alapanyagokból készítenek értékes takarmányt, amit a pazarló gazdálkodás hulladéknak minősítene. A kis falu jó kezdőlökést kapott, mert ott rendezték meg az V. Észak-Magyarországi regionális Bionapot, mely nemcsak szakmai tapasztalatcserére adott lehetőséget, hanem a piaccal vonzotta be a turistákat.

Körülbelül 200 hektáron folyik majd ökogazdálkodás a hidrogénfaluban. A Bükk-Mak Leader civil szervezet hidrogénfalu-projektje hazánkban még teljesen egyedülálló kísérleti próbálkozást indított el. A szervezet honlapján az olvasható, hogy a település mikrohálózata egy autonóm, az országos hálózattól nagyrészt független, önellátó rendszer, mely káros anyagok kibocsátása nélkül olcsó, jó minőségű zöld energiával látja majd el az ott élőket. A zöld falu helyét a borsodi Bükkaranyos határában jelölték ki.

• falu
• hátrányos helyzet
• belföld
• Terasz