Orbán Viktor csúnyán elszámolta magát

Rossz adatokat közölt a miniszterelnök

Orbán szerint 18-20 ezerrel többen dolgoznak itthon. Ez nincs így.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Orbán Viktor szerint kifejezetten biztatóak a foglalkoztatásról szerdán közölt magyarországi adatok, hiszen ma 18-20 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt.

13 200 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma

A miniszterelnök által említett statisztikában viszont nem egészen ez áll, a Központi Statisztika Hivatal részletes adatai szerint ugyanis 2011. január-márciusában a foglalkoztatottak száma hazánkban 3 732 500 fő volt, ami nem 18 ezerrel, hanem csak 13 200 fővel több, mint az előző évi adat.

Ráadásul a munkanélküliségi ráta se csökkent nagyban, a különbség mindössze 0,2%. Míg 2010 első három hónapjában 11,8% volt a ráta, addig most 11,6%.

Mint ismert, a kormány már többször megígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt, ami évekre lebontva százezer új foglalkoztatottat jelent. Amint az látható, az elmaradás már most hatalmas, az ígéretnek eddig csak a tizedét tudta teljesíteni a kabinet.

2009-ben többen dolgoztak

Ha visszamegyünk az időben, akkor még érdekesebb a helyzet. Szintén a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2009 ugyanezen időszakához képest nemhogy nem nőtt, hanem csökkent.

2009 január-márciusában a foglalkoztatottak száma 3 764 100 fő volt, ami 31 600-zal több, mint a mostani adat - úgy, hogy akkor Magyarországon már javában tombolt a válság, azaz ez már elméletileg a csökkenés időszaka volt.

A fizetések sem nőttek olyan szinten

Érdemes megnézni a fizetésekre vonatkozó számokat is. Eszerint a nettó átlagbér 2009-ben 1,8%-kal, 2010-ben pedig 6,9%-kal emelkedett, ám ez az adat is csalóka, a reálbér-emelkedés ugyanis jócskán elmaradt ettől.

2009-ben a fizetésünk valódi értéke nem nőtt, hanem csökkent 2,3%-kal, 2010-ben pedig alig 1,9%-kal ért többet a bérünk, mint 2009-ben.

Így alakultak a reálbérek
Az elmúlt nyolc évben a legnagyobb mértékű reálbér-emelkedés 2002-ben következett be, ekkor 13,6%-kal nőttek a reálkeresetek. 2003-ban folytatódott a növekvő tendencia, ekkor 9,2%-os emelkedést könyvelhettünk el, ezt követően viszont jött a feketeleves: a reálbér 2004-ben 1,1%-kal csökkent.
A csökkenést újabb emelkedés követte, mégpedig egy 6,3%-os, majd 2006-ban egy 3,6%-os, 2007-ben viszont egy újabb, elég nagymértékű csökkenés következett be: a fizetés ekkor 4,6%-kal ért kevesebbet, mint az előző évben. Innentől kezdve pedig az emelkedés minimális: 2008-ban 0,8%-kal nőtt a reálkereset, majd 2009-ben 2,3%-kal csökkent, 2010-ben pedig alig 1,9%-kal nőtt.

A KSH friss statisztikája szerint a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami szintén ígéretesen hangzik. Árnyalja viszont a képet itt is, hogy a fogyasztói árak az év első négy hónapjában 4,3%-kal voltak magasabbak. Így pedig a nettó átlagkereset nem nőtt, hanem valójában csökkent, már ami a valós értékét illeti.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Biztató ugyanakkor, hogy elemzők a kormány új reformprogramjáról pozitívan nyilatkoznak. Véleményük szerint ha sikerül végrehajtani, akkor az átalakíthatja a magyar gazdaság kilátásait.

Ezt is szeretjük