Orbán Viktor csúnyán elszámolta magát
Rossz adatokat közölt a miniszterelnök
Orbán szerint 18-20 ezerrel többen dolgoznak itthon. Ez nincs így.
- Ismét összefogtak a Fressnapf vásárlói: közel 12 millió Ft adomány a Kutyák Határok Nélkül Alapítványnak (x)
- Korábbi évadkezdéssel és bővebb műfaji kínálattal nyit a Margitszigeti Szabadtéri Színház (x)
- Színésznőként ismertük meg, most mesekönyvet illusztrál - A karantén alatt Korponay Zsófi ezzel foglalkozik
- Angelina Jolie és Brad Pitt középső lánya jól megnőtt: a 14 éves Shiloh olyan magas, mint az anyja
- Détár Enikő és Rékasi Károly fia már 19 éves: Zsigmondból jóképű pasi lett
- Villámkvíz a magyar földrajzból: általános iskolában tudni kellett a válaszokat
- Általános iskolás tananyag: tudod, mi a szófaja a következő szavaknak? Kvíz!
- „Napi 1 szexből 8 havonta 1 lett” - Házaspárok vallomása a szexmentes kapcsolatról
Orbán Viktor szerint kifejezetten biztatóak a foglalkoztatásról szerdán közölt magyarországi adatok, hiszen ma 18-20 ezerrel dolgoznak többen, mint egy évvel ezelőtt.
13 200 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma
A miniszterelnök által említett statisztikában viszont nem egészen ez áll, a Központi Statisztika Hivatal részletes adatai szerint ugyanis 2011. január-márciusában a foglalkoztatottak száma hazánkban 3 732 500 fő volt, ami nem 18 ezerrel, hanem csak 13 200 fővel több, mint az előző évi adat.
Ráadásul a munkanélküliségi ráta se csökkent nagyban, a különbség mindössze 0,2%. Míg 2010 első három hónapjában 11,8% volt a ráta, addig most 11,6%.
Mint ismert, a kormány már többször megígérte, hogy tíz év alatt egymillió munkahelyet teremt, ami évekre lebontva százezer új foglalkoztatottat jelent. Amint az látható, az elmaradás már most hatalmas, az ígéretnek eddig csak a tizedét tudta teljesíteni a kabinet.
2009-ben többen dolgoztak
Ha visszamegyünk az időben, akkor még érdekesebb a helyzet. Szintén a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma 2009 ugyanezen időszakához képest nemhogy nem nőtt, hanem csökkent.
2009 január-márciusában a foglalkoztatottak száma 3 764 100 fő volt, ami 31 600-zal több, mint a mostani adat - úgy, hogy akkor Magyarországon már javában tombolt a válság, azaz ez már elméletileg a csökkenés időszaka volt.
A fizetések sem nőttek olyan szinten
Érdemes megnézni a fizetésekre vonatkozó számokat is. Eszerint a nettó átlagbér 2009-ben 1,8%-kal, 2010-ben pedig 6,9%-kal emelkedett, ám ez az adat is csalóka, a reálbér-emelkedés ugyanis jócskán elmaradt ettől.
2009-ben a fizetésünk valódi értéke nem nőtt, hanem csökkent 2,3%-kal, 2010-ben pedig alig 1,9%-kal ért többet a bérünk, mint 2009-ben.
Az elmúlt nyolc évben a legnagyobb mértékű reálbér-emelkedés 2002-ben következett be, ekkor 13,6%-kal nőttek a reálkeresetek. 2003-ban folytatódott a növekvő tendencia, ekkor 9,2%-os emelkedést könyvelhettünk el, ezt követően viszont jött a feketeleves: a reálbér 2004-ben 1,1%-kal csökkent.
A csökkenést újabb emelkedés követte, mégpedig egy 6,3%-os, majd 2006-ban egy 3,6%-os, 2007-ben viszont egy újabb, elég nagymértékű csökkenés következett be: a fizetés ekkor 4,6%-kal ért kevesebbet, mint az előző évben. Innentől kezdve pedig az emelkedés minimális: 2008-ban 0,8%-kal nőtt a reálkereset, majd 2009-ben 2,3%-kal csökkent, 2010-ben pedig alig 1,9%-kal nőtt.
A KSH friss statisztikája szerint a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ami szintén ígéretesen hangzik. Árnyalja viszont a képet itt is, hogy a fogyasztói árak az év első négy hónapjában 4,3%-kal voltak magasabbak. Így pedig a nettó átlagkereset nem nőtt, hanem valójában csökkent, már ami a valós értékét illeti.
Biztató ugyanakkor, hogy elemzők a kormány új reformprogramjáról pozitívan nyilatkoznak. Véleményük szerint ha sikerül végrehajtani, akkor az átalakíthatja a magyar gazdaság kilátásait.
