Orbán rossz lóra tett: rejtély, miért haragszik a miniszterelnök

Jean-Claude Junkcert választották az Európai Bizottság - EB - élére. Hiába ellenezte nyíltan a luxemburgi politikus jelölését a magyar és a brit miniszterelnök, álláspontjukkal kisebbségben maradtak. Az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb uniós posztot egy olyan ember tölti be öt éven át, akit Orbán Viktor nyíltan kritizált, és ellenezte a kinevezését.

Ez tovább mélyítheti a vitákat Budapest és Brüsszel között és akár uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek.

Orbánnak nem sikerült Juncker útját állnia

A június végi brüsszeli csúcstalálkozón az uniós országok miniszterelnökei 26:2 arányban szavazták meg Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság elnöki székébe. Juncker személyével az Európai Parlamentnek sem volt sok kifogása, így kedden jóváhagyta a testület a kinevezést. Az Európai Néppárt fideszes tagjai nemmel szavaztak a kinevezésre.

Juncker személyét Orbán régóta támadta. Még júniusban, amikor már szinte biztos volt a jelölt személye, Orbán egy német lapnak arról beszélt, megígérte a szavazóinak, hogy Juncker útját állja. Bár ilyen ígéret a sajtóban nem hangzott el, és mivel programja sem volt az EP-választásokra a kormánypártnak, így ott sem írhatták ezt le. Arról konkrétan sohasem beszélt, hogy mi a problémája a konzervatív politikussal.

Konzervatív, néppárti, de akkor mi a baja Orbánnak Junckerrel?

Mi lehet a gondja Orbánnak Junckerrel? Junckert a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt jelölte a posztra, és mivel ez a párt küldhette a legtöbb képviselőt az új Európai Parlamentbe, ő lett a befutó.

Eddig azonban nem a parlament nevezte meg az EB elnökét, hanem a miniszterelnökökből álló Európai Tanács. Így tehát a parlament ügyesen kiharcolta, hogy övé legyen a döntő szó. Orbánnak feltehetőleg nem tetszik, hogy a nemzetközi parlament - amely többször is megrótta őt és kormányát az utóbbi években - ekkora jogkört kapjon a nemzeti kormányokkal szemben.

Az EU nélkül nem lennének fejlesztések Magyarországon. Persze az sem mindegy, hogyan élünk a lehetőséggel. Képeken néhány pénzszórás az utóbbi évekből.

Budapest rosszul jöhet ki a borús viszonyból

Így azonban csak remélhetjük, hogy normális lesz a viszony a magyar kormány és a közösségi döntéseket meghozó EB közt. Hogy miért fontos ez? Elég csak arra gondolni, hogy az EB rendelkezik az uniós támogatásokkal. Magyarországon a 2004-es EU-csatlakozás óta semmi sem épült úgy állami vagy önkormányzati hatáskörben, hogy arra ne az EU adta volna a pénzt.

Ha tehát az EB komoly aggályokat lát a magyar kormány eljárásait illetően, akár be is fagyaszthatja a pénzek áramlását. Májusban ezt már egyszer megtették, amikor informálisan felfüggesztették a számlák kifizetését, mert nem kaptak megfelelő magyarázatot arra, miért maga Lázár János dönt ezután az uniós támogatások sorsáról.

Ezen pénzek nélkül azonban Magyarországon nincs vasút-, közút- vagy kerékpárút-fejlesztés, de oktatásra és egészségügyre is kevesebb jutna, és a települések főterei sem újulnának tovább.

Persze senki sem állítja, hogy mindez személyes kapcsolatokon múlna, de Magyarország az utóbbi években többször összetűzésbe került Brüsszellel, egy személyes ellentéttel pedig ez a viszony tovább romolhat. Egy Budapest által hevesen támadott bizottsági elnök akár szigorúbban is az ország körmére nézhet.

Fotó: Facebook.com/European Parliament

• támogatás
• kormány
• fidesz
• orbán viktor
• európai unió
• belföld
• európai parlament
• európai bizottság
• jean-claude juncker
• Terasz