Ez ma a valóság a megtakarítást illetően: magyarok vallottak a pénzügyi helyzetükről

Egyre többen tartják fontosnak az öngondoskodást, de kevesebben képesek félretenni.

Öngondoskodás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyar felnőtt lakosság körében jelentősen nőtt az öngondoskodást fontosnak tartók aránya, ugyanakkor emelkedett azok száma is, akik úgy gondolják, hogy nem tudnak nyugdíjas éveikre takarékoskodni - derült ki a K&H biztos jövő index nevű, negyedévente készülő reprezentatív kutatásából.

A második negyedéves felmérés eredményeit ismertetve Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője elmondta: a 30-59 éves korosztályban a válaszadók 87 százaléka tartotta fontosnak az öngondoskodást, ők úgy vélik, hogy az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez. Az elmúlt két év hasonló időszakában még 82 százalék válaszolt hasonlóan.

Eközben a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tud félretenni, mert más területeken van szüksége a pénzre. Ez az arány két százalékkal magasabb, mint egy éve, és 8 százalékkal haladja meg a 2020. évit. Székely Pálma arról is beszélt, hogy a 30-59 éves korosztályba tartozó 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnek a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal, de csaknem 2,8 millió ember egyelőre nem tud félretenni hosszú távú célokra.

A negyedéves jelentés alapján egyre többen vélik úgy, hogy az állami nyugdíjból nem fognak kielégítően megélni. A válaszadók 75 százaléka szerint nehezen vagy egyáltalán nem lesz elég a megélhetéshez az állami nyugdíj, míg 2021-ben 71, 2020-ban 68 százalékuk válaszolt hasonlóan. A kutatásban vizsgálták azt is, hogy a megkérdezettek mikor tervezik nyugdíjba vonulásukat. A 30-59 évesek átlagosan 57 évesen mennének nyugdíjba, de várakozásaik szerint erre csak 69 évesen lesz lehetőségük.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A válaszadók 61 százaléka akkor menne nyugdíjba, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak, de 27 százalék vélte úgy, hogy a korhatár elérése után is dolgoznia kell a megélhetéshez. A vizsgálatból kiderült: a magyarok szerint havi 305 ezer forintból lehetne kényelmesen megélni nyugdíjasként, ez 13 százalékkal magasabb összeg, mint 2021-ben, és 25 százalékkal több, mint 2020-ban. A válaszadók 184 ezer forintban határozták meg azt az összeget, amelyből szűkösen meg lehet élni, míg 2021-ben ezt 166 ezer, 2020-ben 158 ezer forintra becsülték.

Az önkéntes nyugdíjpénztár továbbra is a legnépszerűbb nyugdíjcélú megtakarítási forma az állami juttatásokon felül, 36 százalékos aránnyal. A válaszadók 17 százaléka nyugdíjcélú biztosítást választ, további 17 százalék egyéb nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodik. Székely Pálma úgy vélte, a nyugdíjcélú megtakarítások ösztönzését az állami támogatások kiterjesztésével lehetne tovább növelni.

Fotók: Getty Images

Nagyon sokat spórolhatnának a háztartások ezzel a változtatással

Tízből öt magyar nem tudja kiszámolni, hogy a jövőben milyen többletköltséggel járhat az otthonában található háztartási gépek működtetése.

Nagyon sokat spórolhatnának a háztartások ezzel a változtatással: a kutatás alapján a legtöbben mégsem lépik meg

Tízből öt magyar nem tudja kiszámolni, hogy a jövőben milyen többletköltséggel járhat az otthonában található háztartási gépek működtetése

Elolvasom
Ezt is szeretjük