Egyre szaporodnak a halálzónák: vészesen fogy az oxigén az óceánok vizéből

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség - IUCN - friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye. A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja. Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján - írja a The Guardian online kiadása.

Felborul a tengeri élet egyensúlya

Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne. - Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik. A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései - mondta a lapnak.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Nagy veszélyben vannak a halak

Az óceánok bizonyos területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés. Egyes fajok - medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete - IPCC - szerint a tengerek mintegy 26%-kal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet. Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigént vesz fel.

Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4%-át veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás. Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágyatöbbletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz.

Fotók: Getty Images

Ennyit változott a Föld az elmúlt években

A következő képpárok egytől egyig szégyenkezésre adnak okot. Egyúttal figyelemfelhívóak, hogy most jött el a cselekvés ideje, mert hamarosan túl késő lesz, és nem marad sem föld, sem víz, sem tiszta levegő.

• klímaváltozás
• globális felmelegedés
• óceán
• oxigén
• káros hatás
• veszélyes anyagok
• élővilág
• tudomány
• Terasz