Nyugdíj mellett dolgozol? Mutatjuk, jár-e szabadság és táppénz

Tavaly közek 160 ezren dolgoztak nyugdíj mellett a KSH adatai szerint – számolt be a Grantis tavasszal. A kormány közterhek szempontjából megkönnyítette a nyugdíjasok foglalkoztatását. De mivel jár, ha nyugdíj mellett dolgozik az ember? Kaphat-e például szabadságot, betegszabadságot és táppénzt? Farkas András nyugdíjszakértő ezt a kérdést járta körül a legújabb hírlevelében.

Nyugdíjas munkavállalók jogai

A nyugdíj melletti munkavégzés (munkaviszony) után a foglalkoztatónak nem kell fizetnie szociális hozzájárulási adót (13%), a munkavállalótól pedig nem vonják le a tb-járulékot (18,5%), csak az szja-t (15%), fogalmaz a 24.hu a hírlevél alapján.

Ez azt jelenti, hogy

• a társadalombiztosítás keretében mint munkavállaló a nyugdíjas nem biztosított, mert munkaviszonyban a munkabérét 2019. január 1-jétől – bármely más jogviszonyban a keresetét, jövedelmét 2020. július 1-jétől – nem terheli semmilyen járulék.
• Viszont a dolgozó nyugdíjas mégiscsak biztosított a társadalombiztosítás rendszerében, nyugdíjas minőségében.

De akkor jár neki szabadság, ha munkát vállal a nyugdíj mellett? A válasz igen, mert mint Farkas András felhívta rá a figyelmet, a Munka Törvénykönyve szerinti szabályozás éppen úgy vonatkozik a nyugdíjas munkavállalóra, mint bármilyen más dolgozóra. Így tehát szabadság és betegszabadság is jár a nyugdíjas munkavállalónak. 

A nyugdíjas munkavállaló szabadságára ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a nem nyugdíjasokéra. Azaz a szabadság naptári évente illeti meg a munkavállalót. Ha a munkavállaló munkaviszonya az év közben kezdődött vagy szűnt meg, részére a szabadság arányos része jár, a számítás során a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak (szabadságnapnak) kell tekinteni. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság húsz munkanap, az életkor után járó pótszabadság a 45. életév betöltésétől évi tíz munkanap. Vagyis a nyugdíjas munkavállalónak a maximális szabadság jár, azaz évi 30 nap. 

A munkavállaló jogosult arra, hogy hét munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adja ki a munkáltató. A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része a nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszony esetén, illetve a felek naptári évre kötött megállapodása alapján az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki az életkor után járó pótszabadságot, írja a cikk a hírlevél alapján.

Betegszabadság a munkavégzés alatti keresőképtelenség tartamának első 15 munkanapjára (de maximum évi 15 munkanapra) annak a nyugdíjas munkavállalónak jár, aki a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban dolgozik.

Ez a szabály szintén egyezik a nem nyugdíjas dolgozókéval. A betegszabadság napjaira járó távollétidíj-részt, ami a távolléti díj 70 százaléka, a munkáltató fizeti, ezért nem érinti e munkajogi rendelkezés hatályát az, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas a munkaviszonyára tekintettel a társadalombiztosítás rendszerében nem minősül biztosítottnak. A fél napot elérő töredéknap a betegszabadságnál is egész napnak számít. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Táppénz azonban a nyugdíjas munkavállalónak nem jár, mivel a nyugdíj mellett szerzett keresetet nem terheli társadalombiztosítási járulék, ami a táppénz fedezete lenne.

A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató a nyugdíjas munkavállalót is köteles a munkaviszonya kezdetétől számított 15 napon belül tájékoztatni a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Kollektív szerződés a törvény rendelkezéseitől csak a munkavállaló javára térhet el, fogalmaz a cikk.

Képek: Getty Images Hungary

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• nyugdíj
• nyugdíjasok
• munka
• jogok
• táppénz
• Terasz