A "nyár nélküli év", amikor sötétség és sarkvidéki hideg lepte el a Földet - Még Magyarországon is érezhető volt

1816 - ez volt az úgynevezett nyár nélküli év. A furcsa jelenséget egy 4300 méteres, indonéz, szunnyadó, óriási rétegvulkán 1815 áprilisi kitörése okozta. A természeti katasztrófa, amellett hogy mintegy 90 ezer emberéletet követelt, meglehetősen őrült időjárási jelenségeket okozott.

A Tambora nevű vulkán kitörése gyakorlatilag az egész Földre hatással volt, Európában pedig 1766 és 2000 között az 1816-os nyár volt a leghidegebb. De mi is történt pontosan, és milyen hatása volt az extrém hidegnek a világ társadalmára?

A "nyár nélküli év"

A Tambora kitörése során mintegy 110 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, ami száraz ködként terült el Amerika észak-keleti területei fölött. Összehasonlításképp: a Vezúv kitörése esetében ez mindössze 3,54 köbkilométer volt. Emellett szökőárakat is gerjesztett, ami a hamuesővel további emberéleteket követelt. De nem csak a kitörést követő pár nap volt tragikus.

A Tambora katasztrófája súlyos következményekkel járt: először többnapos sötétség ült a környékre, majd beköszöntött a szokatlanul hideg idő. Több amerikai államban még júniusban is esett a hó, Pennsylvaniában volt, hogy a hőmérséklet órákon belül 35 fokról fagyközeli állapotra süllyedt. A nyár nélküli évként emlegetett esztendőben a hőmérséklet globális szinten 0,4-0,7 Celsius-fokkal lecsökkent.

Nem csak Amerika sínylette meg ezt az időszakot: Írországban sem volt túl rózsás a helyzet, hiszen nyolc egymást követő héten át hullott az eső. Ázsiában a monszunszezon megszakadt, és aszály kezdődött. Még hazánkban is érezhető volt a Tambora katasztrófája: Magyarországon 1816-ban barna színű hó esett a légkörben található vulkanikus hamu miatt. Olaszország északi területein is hasonló események történtek, de náluk a hó piros volt.

A kitörésnek társadalmi hatása is volt: mivel a termések nem értek be idejében, a járványok, az éhínség és az élelmiszerhiány megtizedelte a térség lakosságát. Csak Európában kétszázezer áldozatot követelt az elmaradó nyár által okozott éhínség. Az elszegényedett rétegek különösen megszenvedték ezt az időszakot. Walesben gyakori volt a koldulás, Írországban és Németországban szintén nagy volt az éhínség. A csökkenő termelés természetesen növekvő élelmiszerárakat okozott, a lakosok piacokon szerveztek tüntetéseket.

Pozitív következményei is voltak

Bár elenyésző, de volt pozitív hozadéka is a nyár nélküli évnek. A New Scientist egy 2005-ös cikke szerint a zabhiány miatt nem tudták etetni a lovakat, ami hozzájárult a német feltaláló, Karl Dreis innovációjához. Dreis egy szállítóeszközön agyalt, majd feltalálta a futógépet, ami gyakorlatilag a mai kerékpár őse. Frankenstein történetét szintén a nyár nélküli évnek köszönhetjük: Mary Shelley angol író Svájcban ragadt, és jobb program híján megírta a - mára kultikus - szörny történetét.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• érdekességek a világból
• érdekesség
• nyár
• vulkánkitörés
• sötét
• hideg
• környezeti károk
• természeti jelenség
• természeti csoda
• természeti katasztrófa
• Terasz