"Nem dolgozom neki, úgyhogy nem értek egyet" - Így cáfolja Matolcsyt a szakember

Kedd délelőtt sajtóbeszélgetést tartottak a Képviselői Irodaházban, ahol arra keresték a választ, hogy miért hiányoznak a nők a foglalkoztatásból. A beszélgetésen részt vett Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos, valamint Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.

Szalai Piroska a jelenlegi helyzetet ismertetve elmondta, a 20-24 éves korosztályt tekintve nagyot romlott a helyzet az elmúlt tíz évben, míg az Európai Unióban e korcsoportban tíz év alatt 3%-kal esett vissza a foglalkoztatottság, addig Magyarországon az arány 14,5%. Az EU-átlagnál rosszabbul állunk a 25-39 éves nők tekintetében is, afölött viszont nincs nagy különbség.

Szalai Piroska szerint a 25-39 éves korosztálynál a bölcsődék, óvodák hiánya jelenti a legnagyobb problémát, és gond az is, hogy a részmunkaidőt a cégek kevésbé preferálják. A miniszteri biztos a távmunka hiányát is a problémák közé sorolta, amit szintén kevés cég alkalmaz, bár a távmunka kombinált változata felé már elkezdtek nyitni. A kombinált változat az, amikor a dolgozó heti egyszer-kétszer bejár, de a munka nagy részét otthonról végzi. Arra a biztos nem tért ki, hogy a kormány hogy kívánja ezeket a problémákat orvosolni.

Kitért viszont a gyesről, gyedről való visszatérésre, ami szerinte sokszor nem is igazán visszatérés, inkább újrakezdés. Három év kihagyás után ugyanis gyakran már egy teljesen más környezet várja a kismamát, akinek újra be kell illeszkednie, és teljesen új kihívásokkal kell szembenéznie. Mint mondta, előfordulhat az is, hogy a cégnél minden módosul, mire a kismama visszatér.

Visszatérés, újrakezdés

Szalai Piroska a munkaadói oldal nehézségeit ismertetve elmondta, a visszatérés, pontosabban az újrakezdés a cégeknek ugyanúgy fejtörést okoz, hiszen fél évig lehet egy dolgozót helyettesíteni, utána viszont már fel kell venni helyette valakit. Ha a kismama visszatér, akkor egyrészt a "helyettesének" is munkát kell adni, másrészt a több évet kihagyó kismamát újra be kell tanítani, ami pluszköltség.

- Tegyük fel, hogy van egy 50 fős cég, amelynek az irodavezetője elmegy szülni. Fél évig még lehet helyettesíteni, de szinte biztos, hogy ha azt választja, hogy három évig otthon marad, akkor a helyére határozott munkaidejű szerződéssel felvesznek egy új munkaerőt. Mit tennének a szervezet vezetőjének a helyében, ha a kismama visszatér? Akit felvettek, az a három év alatt bedolgozta magát, az összes ügyben naprakész, és ott van a régi irodavezető, aki az ügyekben nem naprakész, akinek újra be kell tanulni. És amíg ő az ügyekbe beletanul, addig ott van a vezető előtt a dilemma, hogy a helyette dolgozóval vajon mit kezdjen. Ezek a problémák mindenféleképpen költségeket fognak jelenteni - vélekedett.

A megoldásokról szólva Szalai Piroska a kormány nemrégiben bejelentett munkahelyvédelmi akciótervét idézte fel, amely nagyarányú járulékkedvezményt ad azoknak a munkáltatóknak, akik kismamákat foglalkoztatnak.

Nem tudni, honnan lesz pénz

Az akciótervre a kormány 300 milliárd forintot szánt, ebből 100 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank megadóztatása fedezett volna, ami viszont az Európai Központi Banknak egyáltalán nem nyerte el a tetszését. Az EKB szava pedig sokat számít, a jegybanktörvényt is az ő ajánlásuk miatt kellett módosítani. Szalai Piroska kérdésünkre, hogy honnan lesz meg az a 100 milliárd forint, azt mondta: ezt a kérdést a miniszter úrnak, illetve a többi államtitkárnak kellene feltenni.

- Nagyon bízom benne, hogy a minisztériumnak az adókkal, a költségvetéssel és mindenféle egyéb pénzügyi területekkel foglalkozó államtitkárai megtalálják a megoldást rá. Nagyon szorítunk, hogy meglegyen - tette hozzá.

A miniszteri biztos a születésszámmal kapcsolatban elmondta: a kutatások szerint egyenes arányosságot lehet felfedezni a részmunkaidős foglalkoztatás bővülése és a gyermekvállalási kedv között, tehát minél inkább elterjed a részmunkaidő, annál több gyermek születik. Ez azért érdekes, mert Szalai Piroska főnöke, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban másról beszélt, szerinte az egykulcsos adó az, ami a születésszámot emeli.

- Most Magyarországon, ahogy az egykulcsos adót bevezették, azzal egyszerre indult el nagyon kicsit a születésszám emelkedése. Magyarul: a születési ráta emelkedését az egykulcsos adó egy kicsit beindította - mondta a biztos.

Én nem dolgozom Matolcsynál, úgyhogy nem értek egyet

Pongrácz Tiborné kérdésünkre, hogy a téma szakértőjeként mit szól ehhez, úgy fogalmazott: én nem dolgozom Matolcsynál, úgyhogy ezzel nem értek egyet.

- Más, amit egy politikus mond, és más, amit egy kutató. Amikor korábban kérdeztek Matolcsy György kijelentéséről, akkor is azt mondtam: az adatok és az elmélet nincs köszönőviszonyban egymással - cáfolta a minisztert a szakértő.

Szalai Piroska erre válaszul úgy árnyalta a képet, hogy a születési arány akkor nő, ha a család összes felnőttje úgy érzi, hogy a kisgyerek mellett is megmarad az anyagi biztonsága, ezért a születésszám emelkedéséhez minden olyan tényező hozzá tud járulni, ami ezt a biztonságot elősegíti.

- Amit kiemeltem - a részmunkaidő, a szerk. -, az egy másik történet. Most Magyarországon a munkahelyek biztonságát jelentő összes-összes gazdasági tevékenység biztosan segítené a termékenységi arányszámot, de nem biztos, hogy annyira segítené, hogy ebből tényleg egy megindulás lehessen. A kettő most egybeesett, a biztonságot jelentő tényező az egykulcsos adó volt, és éppen elindult talán a termékenységi arányszám, de még mindig nagyon nagy a különbség. A részfoglalkoztatás egy olyan biztonsági tényező, ami egy rugalmasabb, lágyabb átmenetet tud jelenteni a gyereknevelés és a munkahely között - magyarázta a miniszteri biztos.

- Az anyagi biztonsággal egyetértek, az egy alapvető dolog. Ami a gyerekvállalási kedvet illeti, az sajnálatos módon nagyon rosszul áll, idén az első félévben valóban volt egy emelkedés, csak az a probléma, hogy a 2010-es történelmi mélyponthoz képest volt ez az emelkedés. Aminek ráadásul sajnos júliusban vége is lett - reagált Pongrácz Tiborné.

Az a fránya házimunka

A KSH szakértője egy eddig kevésbé tárgyalt témára is kitért. Mint mondta, az intézményi ellátottság hiánya mellett a mutatók tekintetében probléma az is, hogy Magyarországon a házimunka nagy részét még mindig a nő végzi.

A szakember Magyarországot Kelet-Németországgal hasonlította össze. Magyarországon 36-szoros a nők részvétele a rutinszerű házimunkában a férfiakkal szemben, Kelet-Németországban 11-szeres. Ez elég nagy különbség.

Érdekesség, de a magyar nőket a kutatások szerint ez egyáltalán nem zavarja, elégedettek a helyzettel. Pongrácz Tiborné elmondta azt is, amikor arról kérdezték a nőket, hogy az otthoni feladatok milyen mértékben terhelik meg a munkahelyen történő munkavégzést, 70% válaszolta azt, hogy semennyire. Ugyanilyen családban válaszolták azt, hogy az otthoni dolgokat a munkahelyi feladatok miatt csak kevésbé tudják elvégezni.

Egyértelműen kiderült, hogy a család szenvedi ezt meg - értékelte az adatokat Pongrácz Tiborné.

• nők
• munkaerőpiac
• szalai piroska
• Terasz