VIII. Henrik felesége bájitallal manipulálta a királyt? 7 nő a történelemből, akit boszorkányság vádja miatt végeztek ki
A történelem során számtalan nőt vádoltak meg azzal, hogy természetfeletti erőkkel befolyásolják a hatalmat.
Szinte hihetetlen, hogy pár száz évvel ezelőtt a társadalom annyira rettegett az erős nőktől, hogy máglyára küldte őket - csupán azért, mert tudásuk és bátorságuk megingatta a hatalmon lévők félve őrzött álomvilágának biztonságát.
Nők a történelemből, akiket boszorkánysággal vádoltak
A hatalom koholt vádakkal lökte őket a lángokkal ölelt sírba.

Boleyn Anna
Egyes legendák szerint VIII. Henrik második felesége, Boleyn Anna bájitallal próbálta megtartani férje szerelmét, s ez is hozzájárult tragikus bukásához. Bár a boszorkányság vádja inkább politikai fegyverként szolgált, Anna kivégzése 1536-ban jól példázza, hogyan torzult el a hatalom és a félelem kapcsolata a Tudor-korban. VIII. Henrik egyébként valójában nagy valószínűséggel azért végeztette ki feleségét, mert az nem tudta a királyt fiú utóddal megajándékozni.
Alice Kyteler
Az ír nemesasszony a 14. században került az inkvizíció célkeresztjébe, miután négy férje is igen gyanús körülmények között halt meg. Az özvegyet az ördöggel kötött szövetséggel és mérgezéssel vádolták, ám sikerült külföldre menekülnie – hátrahagyott szolgálólányát azonban brutális módon kivégezték helyette.
Jeanne d’Arc
Franciaország hősnője, aki látomásai alapján vezette győzelemre a francia seregeket, 1431-ben az angolok fogságába esett. Boszorkánysággal és eretnekséggel vádolták, majd Rouenben máglyán égették el – később azonban az egyház szentté avatta.

Agnes Sampson
A skót Agnes Sampson 1591-ben került perbe, miután VI. Jakab király elleni átkokat és viharidéző varázslatokat tulajdonítottak neki. Hosszú kínvallatás után nem bírta tovább, megadta magát a koholt vádaknak és kivégezték Edinburgh-ban.
Anna Göldi
A német Anna Göldi 1782-ben lett a kontinens utolsó ismert boszorkányáldozata. Egy gazdag ház szolgálójaként dolgozott, amikor a házaspár lánya megbetegedett – a babona szerint Anna mérgezte meg varázslattal. Bár bizonyíték nyilvánvalóan nem volt, mégis halálra ítélték.

Gábor Zsuzsanna
Magyarországon Gábor Zsuzsanna neve kötődik a hírhedt szegedi boszorkányperekhez. 1728-ban többekkel együtt égették meg, mert úgy vélték, hogy viharokat idézett és az ördöggel cimborált.
Ezek a múltbéli történetek mind-mind tűpontosan tükrözik azt, hogy az állítólagosan erősebbik nem képviselői mennyire rettegtek azoktól a nőktől, akik erősebbnek vagy okosabbnak bizonyultak náluk. Noha a boszorkányság vádja akkoriban egy tökéletesen helytálló ürügy volt a nők elnémítására, ma már szerencsére nem vethetnek csak úgy máglyára senkit csupán azért, mert ne adj' Isten veszélyt jelenthet a hatalomra.
A tömeges boszorkánykivégzés egy pohár tej miatt történt 1697-ben: 11 éves lány állt bosszút 7 emberen
A kislány története miatt boszorkányság vádjában bűnösnek találtak 7 embert, aki az életével fizetett érte.
ElolvasomCover-fotó és a cikk képei: Getty Images
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció














