Népszámlálás: így élhet vissza az adatokkal a kormány
Érdekes statisztikák készülhetnek az általunk megadott adatokból. Akár ellenőrzések is lehetnek belőle.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A népszámlálás során megadott szenzitív adatok mindegyike nyilvános lesz, leszámítva a lakáscímeket. Ez annyit jelent, hogy statisztika készülhet például arról, hogy hányan élnek albérletben, de az már nem derül ki, hogy ki az, aki bérli a lakást, illetve, hogy melyik lakás az, amelyben valójában albérlők élnek.

Anya és lánya kérdőívet tölt ki, MTI Fotó: Kallos Bea

Elméletileg lehet még ebből baj, például úgy, hogy a kormány összeveti az albérletben élők számát és azt, hogy hányan fizetnek adót a kiadás után, és az adatokat látva utána úgy dönt, hogy valamilyen formában visszaszorítja az illegális lakáskiadást.

Hasonló a helyzet a foglalkoztatottsági adatokkal. Hiszen lehet, hogy a hivatalos statisztika szerint 3-4 millió ember dolgozik, a kérdőíves adatokból viszont az derül ki, hogy 6 millióan, így könnyen ki lehet következtetni, hogy a fennmaradó 2 millió fő feketén vállal munkát, amire válasz lehet a munkaügyi ellenőrzések számának növelése, szigorítása. Kérdés persze, hogy mennyire lehet hitelesen érvelni a népszavazási adatokra hivatkozva, hiszen többen voltak, akik nem mondtak igazat a kérdőívek kitöltésekor. Virágh Eszterrel, a népszámlálás szóvivőjével beszélgettünk.

- Mi történik az adatokkal, miután lezárult a népszámlálás?

- Optikai leolvasóval, vagy manuálisan rögzítjük őket. Fontos, hogy már ebben a szakaszban leválasztódnak a lakcímek, azok egy külön adatbázisba kerülnek, a másik adatbázisból már csak az derül ki, hogy az adatokat mely város mely körzetében adták meg.

Ezt követően összesített statisztikák készülnek a településekre vonatkozóan. Minden kérdésről készül összesített statisztika, azaz bárki megnézheti majd, hogy pl. egy faluban vagy városban hány lakás van, vagy hány orvos.

- Arra is rá lehet majd keresni, hogy hányan élnek albérletben?

- Igen. Mindenre kérdésről lehet majd kimutatásokat készíteni, például arról is, hogy hányan dolgoznak, és milyen munkakört töltenek be. Mindezt természetesen az anonimitás megőrzése mellett.

- Mi biztosítja, hogy nem lesz valaki, aki úgy dönt, hogy összeköti a lakcímadatbázist és a szenzitív adatokat? Például, hogy kiderítse, ki nem fizet a lakáskiadás után adót?

- Ezt egyfelől az adatvédelmi- a statisztikai- és a népszámlálási törvények előírásai szigorúan megakadályozzák, de irreális erőfeszítéseket is igényelne. Nincs kapcsolat a két adatbázis között, az egyikben lakcímek lesznek, a másikban pedig a kérdésekre adott válaszok, de nem a címek sorrendjében. Ezer nyomozó és informatikus is kevés lenne ahhoz, hogy visszavarázsolják azt az állapotot, amikor a lakcím és az egyéb adatok együtt voltak.

- A papír alapú kérdőívekkel mi lesz?

- Megsemmisítjük őket.

- Visszatérve az albérletekre és a foglalkoztatottsági adatokra: elméletileg lehetséges, hogy a kormány, látva, hogy az adatok alapján hányan élnek albérletben, és ehhez képest mennyien fizetnek ez után adót, azt mondja, hogy akkor erre hivatkozva változtatásokat eszközöl a jövőben?

- Egy jó döntéshozó az adatokat jól használja fel. Az összesített adatokból persze következtetéseket lehet majd levonni. De a következtetések csak akkor jók, ha az adatszolgáltatók hiteles válaszokat adtak. Gyakran tapasztaltuk például, hogy a tulajdonos akarta kitölteni a kérdőívet, sőt, meg is tiltotta a bérlőnek, hogy ő töltse ki.

- A népszámlálást népszámlálásnak hívjuk, de sokaknak inkább vagyonfelmérésnek tűnt. Mi volt az oka annak, hogy ennyi mindenre rákérdeztek? Ha valóban csak arra voltak kíváncsiak, hogy hányan élnek Magyarországon - hiszen a népszámlálás szóból is ez következik -, akkor azt meg tudták volna oldani a jelenleg is hozzáférhető adatbázisokból - például adókártyát mindenki kap születésekor, a TB-ről is van nyilvántartás, és még sorolhatnám.

- Valóban rengeteg nyilvántartás létezik, mégis kevés a részletes adat, és ezek statisztikai elemzésre kevéssé alkalmasak. A népszámlálás adataiból viszont bonyolultabb összefüggéseket vizsgáló szociológiai, demográfiai, gazdasági elemzéseket is lehet készíteni. 

Ezt is szeretjük