Népszámlálás: így élhet vissza az adatokkal a kormány

Érdekes statisztikák készülhetnek az általunk megadott adatokból. Akár ellenőrzések is lehetnek belőle.

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A népszámlálás során megadott szenzitív adatok mindegyike nyilvános lesz, leszámítva a lakáscímeket. Ez annyit jelent, hogy statisztika készülhet például arról, hogy hányan élnek albérletben, de az már nem derül ki, hogy ki az, aki bérli a lakást, illetve, hogy melyik lakás az, amelyben valójában albérlők élnek.

Elméletileg lehet még ebből baj, például úgy, hogy a kormány összeveti az albérletben élők számát és azt, hogy hányan fizetnek adót a kiadás után, és az adatokat látva utána úgy dönt, hogy valamilyen formában visszaszorítja az illegális lakáskiadást.

Hasonló a helyzet a foglalkoztatottsági adatokkal. Hiszen lehet, hogy a hivatalos statisztika szerint 3-4 millió ember dolgozik, a kérdőíves adatokból viszont az derül ki, hogy 6 millióan, így könnyen ki lehet következtetni, hogy a fennmaradó 2 millió fő feketén vállal munkát, amire válasz lehet a munkaügyi ellenőrzések számának növelése, szigorítása. Kérdés persze, hogy mennyire lehet hitelesen érvelni a népszavazási adatokra hivatkozva, hiszen többen voltak, akik nem mondtak igazat a kérdőívek kitöltésekor. Virágh Eszterrel, a népszámlálás szóvivőjével beszélgettünk.

- Mi történik az adatokkal, miután lezárult a népszámlálás?

- Optikai leolvasóval, vagy manuálisan rögzítjük őket. Fontos, hogy már ebben a szakaszban leválasztódnak a lakcímek, azok egy külön adatbázisba kerülnek, a másik adatbázisból már csak az derül ki, hogy az adatokat mely város mely körzetében adták meg.

Ezt követően összesített statisztikák készülnek a településekre vonatkozóan. Minden kérdésről készül összesített statisztika, azaz bárki megnézheti majd, hogy pl. egy faluban vagy városban hány lakás van, vagy hány orvos.

2011 őszének legizgalmasabb közéleti pillanatai képekben

Nézegess képeket!

Elolvasom

- Arra is rá lehet majd keresni, hogy hányan élnek albérletben?

- Igen. Mindenre kérdésről lehet majd kimutatásokat készíteni, például arról is, hogy hányan dolgoznak, és milyen munkakört töltenek be. Mindezt természetesen az anonimitás megőrzése mellett.

- Mi biztosítja, hogy nem lesz valaki, aki úgy dönt, hogy összeköti a lakcímadatbázist és a szenzitív adatokat? Például, hogy kiderítse, ki nem fizet a lakáskiadás után adót?

- Ezt egyfelől az adatvédelmi- a statisztikai- és a népszámlálási törvények előírásai szigorúan megakadályozzák, de irreális erőfeszítéseket is igényelne. Nincs kapcsolat a két adatbázis között, az egyikben lakcímek lesznek, a másikban pedig a kérdésekre adott válaszok, de nem a címek sorrendjében. Ezer nyomozó és informatikus is kevés lenne ahhoz, hogy visszavarázsolják azt az állapotot, amikor a lakcím és az egyéb adatok együtt voltak.

- A papír alapú kérdőívekkel mi lesz?

- Megsemmisítjük őket.

- Visszatérve az albérletekre és a foglalkoztatottsági adatokra: elméletileg lehetséges, hogy a kormány, látva, hogy az adatok alapján hányan élnek albérletben, és ehhez képest mennyien fizetnek ez után adót, azt mondja, hogy akkor erre hivatkozva változtatásokat eszközöl a jövőben?

- Egy jó döntéshozó az adatokat jól használja fel. Az összesített adatokból persze következtetéseket lehet majd levonni. De a következtetések csak akkor jók, ha az adatszolgáltatók hiteles válaszokat adtak. Gyakran tapasztaltuk például, hogy a tulajdonos akarta kitölteni a kérdőívet, sőt, meg is tiltotta a bérlőnek, hogy ő töltse ki.

- A népszámlálást népszámlálásnak hívjuk, de sokaknak inkább vagyonfelmérésnek tűnt. Mi volt az oka annak, hogy ennyi mindenre rákérdeztek? Ha valóban csak arra voltak kíváncsiak, hogy hányan élnek Magyarországon - hiszen a népszámlálás szóból is ez következik -, akkor azt meg tudták volna oldani a jelenleg is hozzáférhető adatbázisokból - például adókártyát mindenki kap születésekor, a TB-ről is van nyilvántartás, és még sorolhatnám.

- Valóban rengeteg nyilvántartás létezik, mégis kevés a részletes adat, és ezek statisztikai elemzésre kevéssé alkalmasak. A népszámlálás adataiból viszont bonyolultabb összefüggéseket vizsgáló szociológiai, demográfiai, gazdasági elemzéseket is lehet készíteni. 

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Ezt is szeretjük