Te mitől félsz a legjobban? Ezt árulja el a személyiségedről
Félelmeid beszédesek. Tudd meg most, mi mindent árulnak el rólad, és hogyan győzheted le őket. (x)
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Félelmeid beszédesebbek személyiségedre nézve, mint gondolnád. De az a tény, hogy te is félsz néhány dologtól, még nem kell, hogy okot adjon bármiféle aggodalomra, hiszen ez az érzés is az emberi lét velejárója.
Ismerd meg magad kicsit jobban alábbi gyorstesztünk segítségével.
Ismeretlen emberekkel való találkozástól való félelem
Az, aki fél az ismeretlen emberekkel kapcsolatba lépni, zárkózott, szerény ember, aki tart attól, hogy rosszalló véleményt fognak alkotni róla, és nem kelt kellő mértékű szimpátiát. A legtöbb esetben azonban az ilyen személyiségek nagyon is szerethetőek, ezért kár, hogy nehéz megismerni őket. Ha te is ebbe a típusba tartozol, próbálj kicsit lazítani önmagaddal szembeni szigorúságodon, és hagyd, hogy megkedveljen a környezeted.
Tudj meg többet a társas kapcsolatokat nehezítő akadályokról
A Badora Társulat Üvegbura című előadása azzal a jelenséggel foglalkozik, mely szerint mindannyian Üvegburáink foglyai vagyunk születésünk pillanatától fogva. Ezek a burák áttetszőek, láthatatlanok, de betonkemények. Áthatolhatatlannak tűnő falak köztünk és a Világ között. Belőlünk nőttek ki, a vérünkből, a szívünkből, a lelkünkből, a sebeinkből építettük őket magunknak, s a mi mindig újraszülető félelmeink szilárdítják őket napról napra.
Egész életünk nem más voltaképpen, mint egy végeláthatatlan harc egy mély lélegzetért, a világért. A menekülésért félelmeink és szívünk soha nem gyógyuló sebeinek fájdalma elől. A Szabadságért. Önmagunkért.
Koreográfus: Barta Dóra
Táncművészek: Horváth Zita, Szőllősi Krisztina, Wéninger Dalma, Katonka Zoltán, Csizmadia Tamás, Darabont Áron, Túri Lajos Péter, Matkovics Norbert
A Badora Társulat Üvegbura című előadása azzal a jelenséggel foglalkozik, mely szerint mindannyian Üvegburáink foglyai vagyunk születésünk pillanatától fogva. Ezek a burák áttetszőek, láthatatlanok, de betonkemények. Áthatolhatatlannak tűnő falak köztünk és a Világ között. Belőlünk nőttek ki, a vérünkből, a szívünkből, a lelkünkből, a sebeinkből építettük őket magunknak, s a mi mindig újraszülető félelmeink szilárdítják őket napról napra.
Egész életünk nem más voltaképpen, mint egy végeláthatatlan harc egy mély lélegzetért, a világért. A menekülésért félelmeink és szívünk soha nem gyógyuló sebeinek fájdalma elől. A Szabadságért. Önmagunkért.
Koreográfus: Barta Dóra
Táncművészek: Horváth Zita, Szőllősi Krisztina, Wéninger Dalma, Katonka Zoltán, Csizmadia Tamás, Darabont Áron, Túri Lajos Péter, Matkovics Norbert
A póktól, denevértől vagy békától való félelem
Az állatoktól való félelem javarészt irracionális, és a legtöbb esetben nincs is rossz emlékünk az adott fajjal kapcsolatban, egyszerűen csak a látványa és a hozzá kapcsolt képzetek keltenek valamiféle ősi borzongást. Ha te is félsz a pókoktól, csúszómászóktól, kutyáktól, vizsgáld meg, mennyire valós a félelmed, próbáld meg racionálisan végiggondolni, mennyi az esélye annak, hogy az adott fajhoz tartozó egyedek valóban veszélyt jelentsenek rád.
A magánytól való félelem
A magánytól félő ember sokszor romantikus alkat, aki imád a szív dolgaival foglalkozni. Örök álmodozó, aki fél a visszautasítástól. De ennek következtében túlságosan bizonytalan ember benyomását kelti, ami nem tünteti őt fel pozitív színben az ellenkező nem képviselői előtt. Így azonban egy önbeteljesítő félelem kerekedhet a dologból. Ha te is félsz a magányosságtól, igyekezz minél több barátságot ápolni, mert ezekből az értékes kapcsolatokból mindig táplálkozhatsz önbizalmad erősítéséhez.
A jövőtől való félelem
A jövőtől való félelem a legracionálisabb embert is utolérheti, ha csalódások érik munkájában, és már nem tud mindent pozitívan szemlélni. Ez azonban nincs jó hatással mindennapi közérzetére, ezért annak, aki a jövőtől fél, azt javasoljuk, koncentráljon a sikereire, és próbálja ki magát a legkülönfélébb területeken, hogy ráébredjen, mennyi mindenhez is ért.
Fotók: Dusa Gábor
