Nem a Földről származik az ember?

Egyes csillagászok szerint hajdan egy nagybolygó - a Phaeton - keringett a Mars és a Jupiter pályája között. A térségben található aszteroidákat ennek feldarabolódásából származtatják, és úgy tartják, a bolygó széthullását a Jupiter erős gravitációs hatása okozhatta. Ám ennek az eseménynek a Naprendszer nagyon korai időszakában, milliárd évekkel ezelőtt kellett bekövetkeznie.

Hézag a Naprendszerben?

Az első, akinek feltűnt, hogy a Naprendszerben egy hézag mutatkozik a bolygópályák között, a német csillagász, Johannes Kepler volt.

Hitt abban, hogy Isten valamiféle geometriai elv szerint teremtette meg a világegyetemet. Megállapította, hogy a bolygók egymás közötti távolsága matematikai összefüggések szerint alakul.

Ennek alapján az 1596-ban kiadott Misterium Cosmographicumban megfogalmazta, hogy a Mars és a Jupiter között léteznie kell egy addig még fel nem fedezett bolygónak.

Kepler és követői számára rejtély maradt a Mars és a Jupiter között tátongó űr, melyet csak kisbolygók egy csoportja, a jelenlegi aszteroidaöv tölt ki.

Létezhetett még egy bolygó

Sokak szerint egy másik csillagászati szabályszerűség, a Titius-Bode-féle sor is arra utal, hogy valaha egy bolygó keringett itt, mielőtt ismeretlen körülmények között felrobbant, vagy darabjaira esett, óriási kőtömbökből álló romhalmazt hagyva maga után. 1772-ben Johann Daniel Titius fogalmazta meg elsőként, hogy a bolygópályák méretei milyen szabályszerűség szerint növekszenek a Naptól való távolság függvényében.

Kétségtelen, hogy a Mars és a Jupiter közötti távolság kétszer akkora, mint amekkora a szabályszerűség szerint lehetne. Hiányzik tehát egy bolygó, mint ahogy azt már Kepler is megállapította?

Mi okozta a Phaeton halálát?

Távcsővel szemlélve a Holdat, rengeteg kráter látható a felszínén. Ezek hatalmas kozmikus bombázások nyomai: a Holdba csapódó meteorok, aszteroidák és üstökösök hozták létre őket. Hasonló a helyzet valamennyi szilárd felszínű bolygó esetében is. A Naprendszer keletkezését követően ugyanis nagyon sok törmelék keringett a bolygópályák között, ezek csapódtak be a már kialakult nagyobb égitestekbe. Gigantikus ütközések is történhettek, valószínűleg egy ilyen esemény szakította ki Földünk testéből a Holdat, illetve zúzott szét nagyobb égitesteket. Valószínűsíthető, hogy, ha egyáltalán létezett, a Phaeton is egy ilyen katasztrófa áldozata lett.

Innen származik a földi élet?

Bár, ha Phaeton itt keringett volna, 300-350 millió kilométernyire a Naptól, helyzete nem lett volna túl kedvező az élet kialakulása és fejlődése szempontjából, vannak, akik úgy tartják, erről a bolygóról származik a földi élet, itt folytatva mindazt, mely a bolygóról származott.

Ezzel az elmélettel szemben azonban a legtöbb tudós - még azok is, akik valószínűsítik a Phaeton létezését - szkeptikus, csak úgy, mint azon feltételezések kapcsán, melyek a bolygó pusztulását Atlantisz elsüllyedésével, illetve a minden egyes nép legendái között szereplő özönvíz mítoszával hozzák összefüggésbe, állítva, hogy a Phaeton darabjai a Földbe csapódtak hatalmas meteorként.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Az emberiség megoldatlan rejtélyei - Hol tart ma a tudomány? című könyve alapján készült.

• rejtélyes esetek
• világűr
• érdekességek a világból
• Terasz