8 híres történelmi személy, akik lehet, hogy igazából nem is voltak valódiak

Sokszor egy-egy legenda olyannyira elterjed, hogy az emberek elkezdik valósnak hinni szereplőiket. Pedig a következő személyek nem is biztos, hogy léteztek.

Nem létező történelmi személyek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Vannak olyan személyek, akiknek valódiságát tényként fogadjuk el, pedig kevés jel utal arra, hogy tényleg köztünk éltek. Míg egyesek létezésére mai napig nincs tárgyi bizonyíték, mások története szájhagyomány útján terjedt, így egyes információk idővel elferdültek.

Az emberiség története során rengeteg figura volt, akiket komoly rajongás vett körül, így idővel legendákká váltak. Sokszor azonban kiderült, hogy ezek az alakok csupán a fantázia szüleményei voltak. Most ilyen történelmi személyekből gyűjtöttünk össze nyolcat. 

8 híres személy, akik valószínűleg nem voltak valódiak

Artúr király

Artúr királyt a történelem egyik legismertebb uralkodójának tekintik, pedig sok tudós szerint története csupán legenda. A história alapja egy valós harcos lehetett, aki az ötödik vagy hatodik században brit seregeket vezetett. Artúr karaktere a 9. századi mondákban bukkant fel először, többek között a híres kerekasztal lovagjairól szóló történetben is.

GettyImages-1364363767
Fotó: Luisa Vallon Fumi / Getty Images Hungary

Homérosz

A tudósok nemcsak az Iliász és Odüsszeia című művek történelmi alapját kutatják, hanem Homérosz létezését is. Egyes elméletek szerint az egyik legnagyobb görög író lehet, hogy nem is volt valódi személy. A feltételezések szerint Krisztus előtt a 7-8. században élt Homéroszról nincsenek korabeli beszámolók. Ha élt is, nagy eséllyel nem kizárólag ő írta a két híres művet.

Robin Hood

Sherwood Forest híres törvényen kívüli karaktere először a 14. és 15. században jelent meg versekben és balladákban. A legtöbb ilyen irodalmi beszámoló úgy ír róla, mint egy közemberről, aki a gyűlölt nottinghami seriffel dacolt, és banditák vezetője volt. Más változatokban törvényen kívüli arisztokrataként ábrázolják. A kutatók évszázadok óta próbálják meghatározni a valódi Robin Hood személyazonosságát, de eddig nem került elő egyértelmű jelölt. A témáról bővebben ebben a cikkünkben olvashatsz.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

Püthagorasz

A mindannyiunk kedvenc matematikai tétele mögött álló személy létezése mai napig bizonytalan. A valóságban minden, amit Püthagoraszról tudunk, csupán követőinek írásaiból származik. A legtöbb történet erősen mitologizált - az igazi Püthagorasz valószínűleg korántsem olyan volt, mint ahogy tanultad.

Lükurgosz

Lükurgosz Spárta városállamát az ókori világ egyik legrettegettebb katonai hatalmává formálta. A törvényhozó rengeteg szigorú reformot vezetett be. Az ő nevéhez fűzödik a többéves képzési program, amelyben a spártai fiúkból rettenthetetlen harcosokat faragott.

Bár a reformok biztosan megtörténtek, a férfi létezése nem tisztázott. A spártai korból kevés írásos emlék maradt fenn, a legjelentősebb vezetőjükről tudott információk nagy része későbbi, gyakran egymásnak ellentmondó forrásokból származik. 

35622506871 9283cf45d2 b

Mulán

Mulán története Európában kevésbé, Kínában azonban közismert karakter volt. A története szerint az 5. századi polgárháborús időszakban Mulán átvette idős édesapja szerepét a seregben, ahol több mint tíz évig harcolt úgy, mintha csak férfi lenne. A történészek erősen cáfolják létezését, mivel semmilyen írásos bizonyíték nem igazolja.

Tell Vilmos

Tell Vilmos svájci szabadságharcos elvileg a 13-14. században élt. A svájciak rendíthetetlenül hittek létezésében, ő jelképezte számukra nemzetük önállóságát. Tell Vilmost a legenda szerint Hermann Gessler arra kényszerítette, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell széthasította az almát, és azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg. Tell Vilmos nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett. A történettudomány mai állása szerint azonban kitalált alak volt.

William Shakespeare

Bár William Shakespeare angol drámaíró és költő biztosan létezett, azonban nem biztos, hogy olyan volt, mint hinnénk. A történészek az író aláírása miatt tanakodnak, hiszen a hat különböző fennmaradt szignó kicsit sem egyezik. Történészek szerint a neve valójában álnév volt, művei pedig több szerzőtől származhatnak.

Így nézne ki ma Kleopátra vagy Jeanne d’Arc - Képekért kattints tovább!

A Bored Panda egyik szerzője, Hidreley Diao szerint a történelem híres személyeiről készült rajzokon, festményeken és képeken csak az alakok egy tökéletesített változatát láthatja mindenki, és szinte távoli félistennek tűnnek rajtuk.

Így nézne ki ma Kleopátra, Madame de Pompadour vagy Jeanne d’Arc: mesterséges intelligencia mutatja meg

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Flickr)

Ezt is szeretjük