Évente 1500-an halnak meg ebben a betegségben, pedig gyógyítható lenne: ezek az első tünetei

Évente körülbelül 1500 férfi hal meg prosztatarákban hazánkban, pedig a betegség korai stádiumban jó eséllyel gyógyítható. Egy friss, reprezentatív kutatás szerint a veszélyeztetett korcsoportba tartozó magyar férfiak azért nem járnak szűrővizsgálatra, mert nem tudják, hogy veszélyeztetettek, nincs információjuk arról, hogy mi történik a vizsgálaton, valamint félnek a fájdalomtól. A tradicionális férfikép sem segíti a vizsgálatra járási hajlandóságot.

Nem járnak prosztatarákszűrésre a magyar férfiak

Magyarországon rosszabb a prosztatarák halálozási rátája, mint az európai uniós átlag, az EU 27 országából a tizenkettedik hazánk ebben a rangsorban. A rákos megbetegedésben elhunyt magyar férfiak közül minden tizedik prosztatarákban veszíti életét, évente kb. 1500-an ebbe halnak bele. Az Affidea Magyarország országos, reprezentatív kutatás keretében vizsgálta a 45 évnél idősebb magyar férfiak prosztatarákról szóló ismereteit és szűrésre járási hajlandóságát. 

Az összes válaszadó 16 százaléka azt mondta, hogy azért nem jár prosztataszűrésre, mert fél, hogy fájni fog a vizsgálat. A megkérdezett férfiak közel fele nem rendelkezik elegendő információval a betegségről és/vagy a vizsgálatról, ezért nem jár: minden negyedik nem tudja, hogy mi történik a vizsgálaton, 23 százalékuk pedig azért nem jár, mert szerinte nem tartozik a veszélyeztetett célcsoportba. Utóbbi indokot a fiatalabb – 45–55 év közötti – férfiak kiugróan magas arányban jelölték meg.

A szakmai javaslat szerint 40 és 50 éves kor között legalább egyszer érdemes elvégeztetni egy olyan vérvizsgálatot, ahol a prosztataspecifikus antigént nézik meg, ez az úgynevezett PSA-vizsgálat. Emellett egy olyan prosztatavizsgálatot is kell végeztetni, amikor a szakorvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát. Akinek a közvetlen családjában előfordult már a betegség, annak 45 éves kortól, a többieknek 50 éves kortól egy-két évente ajánlott prosztataszűrésen részt venni.

Habár a megkérdezettek 42 százalékának már volt problémája a prosztatájával, közel harmaduk mégsem fordult ezzel orvoshoz. A megkérdezett férfiak mindössze 9 százaléka indokolta azzal a szűrés elkerülését, hogy fél az esetleges rossz eredménytől. „A félelem mellett megjelenik egy másik visszatartó erő is, amikor a férfiak prosztatavizsgálatáról van szó: a túlzott szemérmesség. A hős férfi képébe sokaknak nem fér bele az, ami a fizikális vizsgálat során történik. A vizsgálatot egyébként lehet kíméletesen csinálni, ami nem jár nagy fájdalommal.” – mondta dr. Somlai András, az Affidea Magyarország urológus szakorvosa.

A megkérdezettek több mint fele még sosem járt prosztataszűrésen, harmaduk nem is tervezi. Mindössze 18 százalékuk jár évente. A fiatalabbak – 45-55 év közöttiek - közül szignifikánsan többen mondták, hogy még sosem jártak prosztataszűrésen és nem is tervezik: 44 százalékuk válaszolta ezt. 65 év felett megfordul az arány: szignifikánsan többen válaszolták, hogy legalább néhány évente járnak: a válaszadók 65 százaléka. Minden negyedik 65 évnél idősebb válaszadó évente jár.

A 8 általánost végzettek és községben élők nagyobb arányban nem voltak még soha szűrésen, és nem is tervezik, mint a magasabb végzettségűek és a városlakók. A diplomások 65 százaléka legalább néhány évente jár szűrésre.

A válaszadók mindössze 16 százaléka mondta azt, hogy volt a családjában prosztatarákos megbetegedés, a többi nem tud róla vagy úgy tudja, hogy nem volt. A 65 évnél idősebbek 77 százaléka mondta azt, hogy nem volt a családban prosztatarákos megbetegedés. „Régebben még kevésbé volt divat egészségügyi gondokról beszélni a családban, mint manapság. Sok betegnek nem is mondta meg az orvos a valódi diagnózist, emögött sokszor egyfajta álkíméletesség állt, illetve sok esetben a család kérte, hogy ne terheljék az idős rokont a súlyos diagnózissal. Manapság ez szerencsére már másként van, a transzparens kommunikáció alapvető az orvosoknál.” – mondta dr. Somlai András.

A kutatás szerint nemcsak az életkor, hanem a legmagasabb iskolai végzettség is összefüggést mutat azzal, hogy a megkérdezettek mennyire vannak tisztában a családjuk kórtörténetével. Minél tanultabb valaki, annál nagyobb valószínűséggel van információja arról, hogy volt-e a családban prosztatarákos megbetegedés. A nyolc általánost végzettek közel harmada nem tudja, hogy volt-e prosztatarákos megbetegedés a családban, míg az összes válaszadónál ez az arány 18 százalék. A diplomások körében pedig 12 százalék.

Lesújtó eredménye a kutatásnak, hogy az sem ösztönzi nagyobb arányban szűrővizsgálatra a férfiakat, ha volt a családjukban prosztatarákos megbetegedés. A prosztatarákos családtaggal rendelkező megkérdezettek 56 százaléka még sosem volt szűrésen, 42 százalékuk pedig nem is tervezi. Mindössze minden ötödik jár évente szűrésre. 

A gyakori vizelési inger, a lágyéktáji fájdalom, a fájdalom a herezacskóban és a véres vagy fájdalmas vizelés prosztatagyulladásra utal, amellyel érdemes azonnal felkeresni egy szakrendelést. Közegészségügyi ellátás keretében nincs szervezett prosztataszűrés hazánkban, probléma esetén viszont a területileg illetékes urológiai szakrendelés felelős az ellátásért, ami háziorvosi beutaló nélkül is látogatható. A prosztatarákszűrést tünetmentes állapotban is javasolt elvégeztetni 50 éves kortól, legalább kétévente, amelyhez szintén nem szükséges a háziorvosi beutaló.

Képek: Getty Images Hungary

• prosztatarák
• prosztata
• egészség
• vizsgálat
• szűrés
• Terasz