Így éltek a Neander-völgyi családok: nagyon belterjesek voltak a közösségek

A Neander-völgyi emberek kis, szoros kötelékű közösségekben élhettek.

Neander-völgyiek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Egy új tanulmány szerint a Neander-völgyiek kis, szoros kötelékű közösségeket alkottak. A kutatók, köztük az idei orvosi-élettani Nobel-díjas Svante Pääbo, a mintegy 50 ezer éve a mai Szibéria területén élt Neander-völgyi emberek DNS-ének vizsgálatából vontak le következtetéseket az ősi családok dinamikájáról - számolt be róla a The Guardian.

Tizenhárom Neander-völgyi férfi, nő és gyermek DNS-ét elemezték, és összefüggő kapcsolati hálót találtak. A leletek szerint a közösségben élt - mások mellett - egy apa és lánya, az apával rokonságban álló másik férfi, továbbá két másodfokú rokon, feltehetően egy nagynéni és annak unokaöccse. A Nature című folyóiratban megjelent tanulmány rámutatott, hogy mivel a Neander-völgyiek populációja kicsi volt, a 10-30 fős közösségek pedig hatalmas területen éltek szétszóródva, a közösségek nagyon belterjesek voltak, amit a DNS-vizsgálatok igazoltak.

A Neander-völgyiek élete

Laurits Skov, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője kiemelte: a kutatást nagyon izgalmassá tette, hogy megvizsgált a Neander-völgyiek egy időben éltek, és feltehetően egy közösséghez tartoztak. Eurázsia nyugati részén számos barlangban találtak Neander-völgyi maradványokat. A térségben 430 ezer évvel ezelőtt jelenhettek meg a Neander-völgyiek, és körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el onnan. A korábbi vizsgálatokból azonban nem derült ki, hogy az egyes lelőhelyeken talált Neander-völgyiek egy közösséghez tartoztak-e.

- A Neander-völgyi maradványok általában, és különösen a DNS-t tartalmazó maradványok rendkívül ritkák - magyarázta Benjamin Peter, a tanulmány egyik szerzője. Peter szerint a megvizsgált közösség valószínűleg nagyon kicsi lehetett, talán 10-20 tagja volt. Hozzátette: az Altaj-hegységben felfedezett, nagyobb Neander-völgyi csoportok meglehetősen ritkák voltak, "ennek ellenére sikerült több százezer éven át kitartaniuk a zord környezetben, ami szerintem tiszteletre méltó".

A kutatásban részt vevő tudósok, köztük Svante Pääbo, aki az ősi genomokkal kapcsolatos áttörő eredményeiért idén orvosi-élettani Nobel-díjat kapott, és Viola Bence magyar paleoantropológus, a Torontói Egyetem antropológia tanszékének professzora a szibériai Altaj-hegységben található Csagyrszkaja barlangban és a közeli Okladnyikov-barlangban talált Neander-völgyiek maradványaiból származó DNS-t vizsgálták.

A barlangokból gazdag leletanyag került elő a kőszerszámoktól a fosszilis töredékekig - mondta Viola. Mivel a barlangokból jó kilátás nyílt az alattuk lévő völgyben vándorló csordákra, feltehetően szálláshelyként használhatták a vadászó csoportok. Viola azt is elmondta, hogy a barlangokban legalább egy tucat különböző Neander-völgyi maradványait találták meg. Ezek a maradványok nagyon apró darabokban kerültek elő, de elegendőek voltak ahhoz, hogy értékes DNS-t nyerjenek ki belőlük.

A cikk az ajánló után folytatódik

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Elemzésük a női ágon több genetikai különbséget talált, mint férfiágon, Skov szerint ez arra utal, hogy a nők többet vándoroltak: lehetséges, hogy amikor egy Neander-völgyi nő párra talált, akkor elhagyta az otthonát, hogy a férfi családjával éljen. A tanulmány szerzői szerint elképzelhető, hogy "a kis Neander-völgyi közösségeket túlnyomórészt a női vándorlás kötötte össze".

A Wisconsini Egyetem antropológusa, John Hawks, aki nem vett részt a kutatásban, úgy értékelte, hogy a tanulmány az ősi DNS-bizonyítékok alapján izgalmas megállapításokra jutott, még akkor is, ha sok kérdés marad a Neander-völgyiek társadalmi struktúrájával és életmódjával kapcsolatban. Hawks szerint a korai emberek életmódjának megfejtése egy kirakós, aminek sok darabja hiányzik, ám a most megjelent tanulmány egy csomó új darabbal egészítette ki a képet.

Fotók: Getty Images

Milyen anyák voltak, és hogyan vadásztak pontosan a Neander-völgyiek?

A Neander-völgyiek több tízezer éve eltűntek vagy beolvadtak, de sokat tudni életmódjukról.

Milyen anyák voltak, és hogyan vadásztak pontosan a Neander-völgyiek? 4 érdekes tény a mindennapjaikról

Elolvasom
Ezt is szeretjük