Milyen anyák voltak, és hogyan vadásztak pontosan a Neander-völgyiek? 4 érdekes tény a mindennapjaikról
A Neander-völgyiek több tízezer éve eltűntek vagy beolvadtak, de sokat tudni életmódjukról.

nean
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Nem teljesen egyértelmű, hogy mikor különült el elődjétől, a Homo heidelbergensistől, és mikortól volt jelen a Neander-völgyi ember a Földön: valahová 800-315 ezer évvel ezelőttre teszik az idejét, amikor megjelent. A legrégebbi Neander-völgyi csontmaradványok 430 ezer évesek, a legtöbb feltárt pedig körülbelül 130 ezer éves.

Természetes, hogy számunkra elképzelhetetlen mennyiségű időt jelentenek ezek a számok, de amilyen távolinak tűnik a Neander-völgyiek jelenléte az emberiség történetében, épp annyira közel álltak a mai emberhez. Nagy hiba lenne őket primitívnek gondolni: ügyesek, értelmesek voltak, és tucatnyi dologban hasonlítottak hozzánk.

4 érdekes tény a Neander-völgyiekről

Talán épp ezért, a Neander-völgyiek életmódját nagyon izgalmas megismerni: milyen anyák voltak, hogy vadásztak, miként bántak halottaikkal, és hogyan használták a tüzet? Négy érdekes tény következik róluk.

Anyaság Neander-völgyi módra - Megfigyelésük ugyan nem lehetséges, de a kutatók mégis megállapítottak egy érdekes párhuzamot az akkori és a mai anyák viselkedése között: a hozzátáplálás folyamatát ugyanis már a Neander-völgyiek is ismerték és gyakorolták. Egy 100 ezer éves gyermekfog rétegeinek vizsgálata alapján kimutatták, hogy a kicsit, akié volt, körülbelül hét hónapos koráig szoptathatta az édesanyja. Ezt követően további hét hónapon át fokozatosan más táplálékhoz szoktatta, miközben egyre kevesebb anyatejet adott neki, mígnem egy év két hónapos korától már semennyit.

Napjainkban, aki teheti, sokszor ennél tovább szoptatja a gyermekét, de a Neander-völgyi gyermek anyja valószínű, nem véletlenül fejezte be az anyatejes táplálást ebben a korban. Louise Humphrey, a Londoni Természettörténeti Múzeum antropológusa szerint az lehet a magyarázat, hogy a Neander-völgyieknél a gyorsabb ütemű növekedés, gyorsabb önállósodás volt a preferált. Náluk ugyanis igen kicsi idő telhetett el két gyermek születése között, így egyszerre többel is boldogulniuk kellett. Így tehát, ha valaki felteszi a kérdést, hogy milyen anyák is voltak a Neander-völgyiek, talán azt mondhatnánk, minden bizonnyal okosak, elfoglaltak és előrelátóak.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hogyan vadásztak a Neander-völgyiek? - Ezek az emberek nem a gyűjtögetésre támaszkodtak a táplálékszerzésben, hanem sokkal inkább kiváló vadászaikra, akik remekül kihasználták a Neander-völgyiekre jellemző jó koordinációs készségeket, és hatékonyan is kommunikáltak. Csoportokban indultak vadászni. Prédáikat egyfelől eszközök bevetésével ejtették el, mint például a fából faragott dárda. Ezeket a csontmaradványok vállfelépítéséből ítélve Penny Simpkins, a York Egyetem archeológusa szerint általában beledöfték a prédákba, de Rebecca Wragg Sykes, a Bordeaux Egyetem antropológusa szerint jó eséllyel dobtak is feléjük.

Másfelől a test-test elleni küzdelem is előfordult köztük és az állatok között: erre a csontokon lelt törésnyomokból következtettek, amelyek azokra emlékeztetnek, mint amilyeneket a rodeósok is el szoktak szenvedni.

A hordában élő állatokat, mint a rénszarvasokat is, követték: addig maradtak egy vadászati régióban, míg az állatok csoportja tovább nem állt. Végül halásztak is, és kagylókat is hoztak a felszínre: erre az adott bizonyítékot, hogy olyan fajták héjmaradványait találták meg egykori lakóhelyeiken, amelyek mélyen élnek, és nem fordulhattak elő a parton.

Így temetkeztek a Neander-völgyiek - Szinte hihetetlennek hangzik, de a Neander-völgyiek a tudomány jelen állása szerint az emberiség történetében elsőként, többnyire eltemették elhunytjaikat. Sőt, ahogyan a Ralph Solecki antropológus feltárta 60 ezer éves Neander-völgyi sírok bizonyították, még virágokat is helyeztek a sírgödrökbe.

A Neander-völgyiek tűzhasználata - Nemcsak ismerték, de a feltételezések szerint már mintegy 400 ezer éve is ügyesen használták a tüzet.

Minderre a Coloradói Egyetem kutatói mutattak rá, akik 141 egykori tűzrakást vizsgáltak meg. A Neander-völgyiek melegedtek, főztek, sőt eszközöket is készítettek a tűz segítségével: Paola Willa, a Coloradói Természettörténeti Múzeum kurátora szerint a tűz segítségével nyertek ki egyfajta ragacsos folyadékot nyírfakéregből, hogy azután annak segítségével illesszék a fanyeleket a kőeszközökre. Mivel rájöttek, hogy a folyadék csak úgy távozik a kéregből, ha kevés oxigénnel ég, ezért ástak egy lyukat, amibe beledugták a fadarabot, meggyújtották, majd betemették néhány kővel. Bámulatos, hogy ezt kitapasztalták, és csodás észjárásukkal alkalmazni is tudták a technikát.

Ilyen otthonuk volt a Neander-völgyieknek

Szemétlerakó és meleg víz is volt az otthonukban: ismerd meg a Neander-völgyiek komfortos lakókörnyezetét!

Ezt is szeretjük