Nagyon jó lesz a családoknak

Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben ismertette a nyolcmillió választópolgárnak kiküldött alkotmányos kérdőívekre adott válaszok eredményeit.

Az elmúlt hetekben többféle, meglehetősen ellentmondásos nyilatkozat is napvilágot látott a Fidesz azon ötletéről, amely a gyermekeseknek plusz szavazati jogot adna. A kérdés hétfőn eldőlt, Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette: mivel a nép nem akarja, nem kerül bele az alkotmányba ez a passzus. A miniszterelnök a visszaküldött kérdőívek alapján mondta ezt, amely 920 ezer választó véleményét tükrözi a nyolcmillióból.

Nemcsak a gyerekek utáni szavazati jog kérdése zárult le, ez történt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével kapcsolatban is. A megoldás sajátos, az Alkotmánybíróság visszakapja jogköreit - de csak akkor, ha az államadósság nem éri el a GDP 50%-át. Ez viszont várhatóan még évekig nem következik be, jelenleg ugyanis az államadósság a GDP közel 80%-át teszi ki.

A gyermeknevelés költségei

Várhatóan benne lesz az alkotmányban az is, hogy a gyermeknevelés költségeit nem lehet megadóztatni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a gyermeknevelés olyan közcélú és közhasznú vállalkozás, amelynek költségeit nem szabad adóval sújtani, derül ki a Nemzeti Konzultációval kapcsolatos visszajelzésekből.

Nem világos ugyanakkor, hogy mit ért a Fidesz a gyermeknevelés költségei alatt. E kérdésünkre korábban kitérő választ adott a frakció, csupán azt mondták el, hogy a kérdőívben ez a kérdés mire irányul.

Eszerint ezzel a kérdéssel Magyarország demográfiai problémáira akarják felhívni a figyelmet, az alkotmányban pedig azt rögzítenék, hogy "a gyermeket nevelők esetében a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani". Hogy ez pontosan mit jelent, az a frakció válaszból ugyancsak nem derült ki.

A nép tényleg nem akar plusz szavazati jogot. Nézd meg videónkat, melyből kiderül, miért.

Benne lesz az új alaptörvényben az életfogytig tartó büntetés kiszabhatósága is, ami azért érdekes, mert erre eddig is lehetőség volt: a magyar jogszabályok engedik a tényleges életfogytiglani kiszabását, és nemegyszer már sort is kerítettek rá a bíróságok.

Hétfőn kiderült az is, hogy a fentiek - és a kérdőíven felvetett passzusok - mellett várhatóan bekerül az alaptörvénybe az önvédelemhez és a tulajdonhoz való jog is. Hogy előbbi milyen változtatásokat hoz magával - könnyítenek-e például a fegyverviselés szabályain -, azt egyelőre nem lehet tudni.

Az ellenzék népszavazást akar és utcára vonul

Orbán Viktor szavaira az ellenzék is reagált, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, valamint Balczó Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese is azt hiányolta, hogy nem tartottak népszavazást a kérdésben.

A miniszterelnök reagálásában kifejtette: a népszavazás azért nem lenne jó megoldás, mert akkor részletek nélkül kellene szavazni egy 60 oldalas dokumentumról, ellenben a konzultáció során lényegi kérdésekre válaszolhattak.

Az LMP egyébként utcára vonul április 17-én, mivel álláspontjuk szerint a Fidesz-kormány és alkotmánytervezete rég nem látott veszélyt jelent a demokráciára, a szociális és környezeti jogokra. A tüntetés a Vörösmarty téren lesz 14 órakor.

• orbán viktor
• extra szavazati jog
• belföld
• Terasz