Az MSZP tényleg kiegyenlítené a nők és a férfiak fizetését?

Az MSZP-t az elmúlt hónapokban nagyon sok támadás éri, kezdve Simon Gábor ügyével, ami Welsz Tamás halálával és további bonyodalmakkal folytatódott.

A párt ennek ellenére állja a sarat, és a botrányoktól függetlenül határozott elképzeléseik vannak a jövőt illetően. Őket is megkérdeztük a nőket és családokat érintő változásokról.

- Hogyan ösztönöznék a párokat a családalapításra, egy vagy akár több gyerek vállalására? Hogyan biztosítanák a családoknak a biztonságos, tervezhető gyerekvállalást?

- A fiatalok gyermekvállalásai hajlandóságával egészen addig, amíg ez a konkrét élethelyzet bekövetkezik, nincs baj, hiszen felmérések szerint többségük kettő vagy több gyermek vállalását tervezi. Ha ez így van, akkor a gyermekvállalás feltételeit kell biztosítani, hogy a jelenlegi 1,23 helyett 2,1-re emelkedjék az úgynevezett termelékenységi ráta.

Mindenekelőtt: a hagyományos családmodell, a női szerepfelfogás ideológiai alapon történő erőltetése akadályozza az eredményes népesedéspolitika megvalósulását.

Mindenképpen hosszú távú, a pártok közötti párbeszéden alapuló és komplex családpolitikai intézkedéscsomagra van szükség. A kormány családpolitikájából éppen az utóbbi megközelítés hiányzik, a pozitív intézkedések hatását is lerontják más intézkedések, vagy azok hiánya. Például nem elég rugalmassá tenni a kisgyermekes szülő foglalkoztatását, a munkahelyi védelmükről is gondoskodni kell. Vagy nem elég bevezetni a családi adózást, azt igazságossá is kell tenni.

Az MSZP ezért a következő módosításokat látja bevezetendőnek: a nők
foglalkoztatási arányának növelése, a gyermekellátási szolgáltatások - bölcsődei férőhelyek - bővítése, a bölcsődei gondozási díj eltörlése, a férfiak gyermeknevelésbe történő aktív bekapcsolódását ösztönző intézkedések - szülői szabadság megosztásának lehetősége -, a kismamák munkahelyi védelmének helyreállítása, komplex családtámogatási rendszer kiépítése - családi adózás átalakítása, szolgáltatások kiterjesztése, családi pótlék emelése, családtervezés elősegítése, az abortusz és a fogamzásgátlás újraszabályozása a nők önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával, gyermekvállalást ösztönző lakáspolitika, nők és férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő intézkedések.

- A nők 21%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál egy 2013-as felmérés alapján Magyarországon. Mit tennének a fizetések összehangolása érdekében?

- A munkáltatók szemléletében kell elérni alapvető változásokat az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése érdekében. Ezt nemcsak képzési vagy célzott kampányok révén lehet elérni, hanem a jog erejével és szankciókkal is. Meg kell követelni az átlátható bérezési rendszert, meg kell tiltani a bérezésre vonatkozó titoktartási klauzulákat a munkaszerződésekben, és meg kell erősíteni a jogvédő szervezetek - bíróságok, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Munkaügyi Felügyelőség - ez irányú hatáskörét. Ugyanakkor a nők jogtudatos fellépésének feltételeit is meg kell teremteni, nélkülük ez a harc nem vívható meg.

- Milyen családsegítő intézkedéseket hoznának?

A fentiekben részletezett komplex intézkedéseken kívül a családsegítő, gyermekvédelmi és szociális ellátó hálózatok megerősítése, az abban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése kiemelt feladat. Csak így érhető el, hogy egy-egy nehéz helyzetbe került család hathatós és gyors segítséget kapjon, sőt, hogy ezek a helyzetek megelőzhetőek legyenek. Itt is a komplexitás volna a lényeges szempont, hogy ne csak egy-egy problémára keressenek megoldást, hanem az terjedjen ki a szülők foglalkoztatásától a gyermekek iskolába járatásáig, egészségügyi ellátásig minden problémára. Itt különösen fontos az ellátórendszer különböző intézményei közötti együttműködés biztosítása.

- Hogyan segítenék a nőket vissza a munkába úgy, hogy ne legyen probléma a gyerekek elhelyezése?

- Ez csak a bölcsődei és óvodai férőhelyek jelentős bővítésével érhető el. Ez azonban nem elegendő, hiszen, ha a gondozási díjak olyan magasak, hogy "jobban megéri" otthon maradni a gyermekkel, a szülők ezt nem fogják igénybe venni. Ezért javasoljuk első körben a bölcsődei gondozási díjak eltörlését.

Az állam nem lesz képes megfelelő számú és minőségű intézményt megépíteni, ezért széles körben kell támogatni a családi bölcsődék, óvodák és napközik működtetését, amelyek felett a szakmai kontroll, a minőségbiztosítás az állam feladata kell, hogy legyen. Ezen kívül a vállalati bölcsődék fenntartását is támogatni kell.

- Milyen intézkedéseket hoznának a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében, valamint a gyermekvédelem területén?

- A kormány hosszas halogatás után egy hete írta alá az isztambuli egyezményt. Ezt a választások után azonnal ratifikálni kell, és a civil szervezetek bevonásával egy jogalkotási és cselekvési intézkedési tervet kell elfogadni a végrehajtására. Az egyezmény ugyanis olyan átfogó célokat és feladatokat határoz meg, amelyek több törvény módosítását, jogszabály megalkotását, intézményrendszer kiépítését és költségvetési források biztosítását igénylik.

Ezek a módosítások nemcsak a büntetőjogi, személyiségvédelmi szabályozást érintik, hanem többek között az oktatást, a gyermekvédelmet, a médiával szemben támasztott követelményeket is. A távoltartás jelenlegi szabályozása nem segít a családon belüli erőszak áldozatainak, amit a stratégiaalkotás hosszabb folyamatát megelőzve lehet és kell tenni, hogy a Cedaw ajánlásának megfelelően jelentősen emelni kell az áldozatokat befogadó krízisközpontok számát.

- Változtatnának-e a gyerekek étkeztetésén?

- A kormányváltó szövetség legfontosabb vállalása e területen, hogy 2014 végéig teljesen felszámolja a gyermekéhezést. Ma időlegesen vagy folyamatosan kétszázezer gyermek éhezik Magyarországon, ez a gyermekek 10%-a. Összességében azonban körülbelül ötszázezer gyermek és fiatal szorul rá az étkeztetésre. Igaz, hogy a 2005-ben elfogadott 25 éves programot a Fidesz-kormány nem helyezte hatályon kívül, azonban nem biztosított elegendő forrást a megvalósításához. A kétszázezer éhező gyermekhez képest a 15 ezer gyermekházi programban részt vevő gyermek csepp a tengerben.

Az UNICEF deprivációs indexe szerint hazánk a fejlett országok közül az utolsók közt szerepel a gyermekszegénység arányát tekintve. Ennél rosszabb arány csak Romániában és Bulgáriában van.

Számítások szerint körülbelül 10 milliárd forintból volna kiterjeszthető a rászoruló gyermekek étkeztetése hétvégi és munkaszüneti napokra, ami azért fontos, mert a pedagógusok elmondása szerint a hátrányos helyzetű gyermekek csak az oktatási intézményekben jutnak hét közben meleg ételhez. Az ingyenes étkeztetés forrása megteremthető, de az MSZP azáltal, hogy emeli a családi pótlékot, igazságosabbá teszi a családi adózást, megszűnteti az egykulcsos adót és csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, ezt is célul tűzte, hogy minél kevesebben szoruljanak rá erre a támogatásra.

Képek forrása, sorrenben: MTI/ Kelemen Zoltán Gergely, Sajgótarján: Komka Péter, Győr: Krizsán Csaba

• mszp
• mesterházy attila
• belföld
• szavazás
• választások
• választás 2014
• választási program
• Terasz