Egyre több monogám madár hagyja ott élete párját: szomorú oka van

A dolmányos albatrosznál kevés ragaszkodóbb állat létezik a világon. Ezek a nagy tengeri madarak jellemzően monogámok, azaz egész életüket ugyanazzal a fajtársukkal élik le.

De nem minden kapcsolat képes ellenállni a hosszú távú kihívásoknak és az általa okozott stressznek. Egy új tanulmány szerint az éghajlatváltozás „házassági” problémákat okozhat az albatroszoknál, a tengeri madaraknál, amelyek a monogámiáról ismertek.

Ritkán válnak el kiválasztottjuktól

Az albatroszok közötti válás a megcsalás emberi megfelelője - amikor egy pár egyik tagja párosodik egy harmadik féllel. Lehet, hogy életük korai szakaszában még próbálkoznak különféle fajtársakkal, de végül szinte mindig találnak egyvalakit, aki mellett egy életre elköteleződnek. Az albatroszok mindössze 1%-a válik szét, miután kiválasztotta élettársát.

„Nagyon gyakori náluk a monogámia és a hosszú távú kötelékek" - mondta Francesco Ventura, a Lisszaboni Egyetem kutatója és a tanulmány társszerzője. A monogámia gyakorlati célt is szolgál. Segít a bizalom kiépítésében, miközben a pár felváltva tesz meg hosszas élelemszerző utakat, és tojáskeltetési feladatokat lát el. A bizalom a kapcsolataik ismérve.

A globális felmelegedés okozhatja szétválásukat

Azonban az óceánokban az ember által előidézett tevékenységek miatti emelkedő hőmérséklet megváltoztathatta ezt a dinamikát. Egy kutatás 15 év alatt 15 500 költőpárt vizsgált a Falkland-szigeteken. Ahogy a víz hőmérséklete nőtt, az albatroszok csaknem 8%-a feloszlott.

Ez az első bizonyíték arra, hogy a tenger melegebb hőmérséklete és a környezeti feltételek növelik az elválások arányát egy vadon élő monogám fajnál. 

Az inkompatibilitás akkor lép fel, ha egy pár nem szaporodik, így a családba tartozó nőstény albatrosz a következő költési időszakban elmegy, hogy új partnereket keressen. De ebben az esetben a kutatók azt találták, hogy a madarak a sikeres párzási időszak ellenére is elszakadtak egymástól.

A válások tendenciájának megértéséhez a kutatók két környezeti tényezőt vizsgáltak, amelyek meghatározzák az albatrosz életpályáját: a szélsebességet és a tengerfelszín hőmérsékletét. Kezdetben a felmelegedő vizek kevesebb táplálékot jelenthetnek a tengeri madaraknak, akik aztán messzebbre utaznak táplálékért.

„Az erősebb szél megkönnyíti számukra, hogy nagyobb távolságra szárnyaljanak, hogy élelmet gyűjtsenek. A tengerfelszín emelkedő hőmérséklete viszont korlátozza a táplálékot kereső albatrosz számára elérhető tápanyagokat… Ennek eredményeként a madárnak messzebbre kell utaznia, és többet kell küzdenie, hogy elegendő táplálékot találjon” - magyarázta a Scientific American. Más szavakkal, a kevesebb élelmiszer elérhetősége miatti stressz konfliktusba keverheti őket. 

Sőt, a zordabb környezet miatt az albatroszokban megnőhet a stresszhormonok szintje, ami több szakításhoz vezethet. Ezt szem előtt tartva, az éghajlatváltozással kapcsolatos stressz nagyon is összefüggésbe hozható kihívásokat jelenthet: a hosszabb munkaidővel járó stresszt és a távolsági utazások miatti konfliktusokat.

Partnerhibáztató hipotézis

„Ez (a felmelegedés) a korábbi sikeres nőstényeket érinti leginkább” - mondja Ventura. Gyakrabban váltak el, amikor elméletileg együtt kellett volna maradniuk előző párjukkal. Ventura ezt „partnerhibáztató hipotézisnek” nevezte: amikor a nőstény albatrosz összekeveri a környezeti tényezők okozta stresszt a partner gyenge teljesítményével.

Nem biztos, hogy a monogám albatroszfajok az egyetlenek, akiknek dinamikája megváltozott az éghajlatváltozás miatt. Tanulmányok kimutatták, hogy a szélsőséges időjárás megváltoztatja a hím szitakötők szárnyának színét, ami csökkenti a párzási esélyeiket - és ezen belül a túlélésüket. Egy 2019-es kutatás azt is megállapította, hogy az éghajlatváltozás és az emelkedő hőmérséklet csökkenti egyes madarak párzási tendenciáját. „Az élőhelyek kiterjedt elvesztésével párosulva a tudósok arra figyelmeztettek, hogy ez a hőmérséklet-vezérelt csökkenés helyi vagy régiós kihalásokhoz vezethet" - magyarázta a Yale Environment.

A világ legöregebb madara 70 évesen ismét édesanya lett: fotó is készült a fiókáról

Wisdom, az idős madár újra költött.

Képek: Getty Images Hungary

• madár
• klímaváltozás
• globális felmelegedés
• Terasz