Mégsem emelik a fizetéseket jövőre?

Nagyon kicsi az esély arra, hogy megállapodás születik a jövő évi bérekről a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek között, mivel az érdekképviseletek álláspontjai nem közeledtek - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a szerdai egyeztetés után.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülése után Dávid Ferenc az MTI-nek hangsúlyozta: a szakszervezetek nem fogadták el a korábban felmerült javaslatot az inflációkövető minimálbér-emelés egyes ágazatokban történő elcsúsztatásáról.

Nem engedhető ezen réteg további elszegényedése

Palkovics Imre ezt azzal indokolta, hogy ez a lépés a minimálbéresek harmadát érintené, és nem engedhető meg ezen réteg további elszegényedése.

A Munkástanácsok elnöke hozzáfűzte: december 11-én várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tart plenáris ülést a VKF, ott folytatják az egyeztetést.

Dávid Ferenc a szerdai egyeztetésről elmondta: a munkavállalói oldal azt javasolta, hogy január 1-jétől 5,2%-kal, vagyis az infláció várt mértékével emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum - szakmunkás-minimálbér - is, valamint, hogy állapodjanak meg egy ugyanilyen mértékű béremelési ajánlásban.

Ezt a munkaadói oldal nem fogadta el, és azt javasolta, hogy a kiskereskedelemben, a vendéglátásban, a textil-, a bőr-, valamint a ruhaiparban és az élelmiszer-feldolgozásban csak 2013. július 1-jétől emelkedjen 5,2%-kal a minimálbér, a többi ágazatban pedig január 1-jétől 5,2%-kal. Másik alternatív javaslatuk az volt, hogy minden ágazatban január 1-jétől egységesen 2,6%-kal emelkedjen a minimálbér.

Palkovics Imre szerint ugyanakkor elnagyolt azon ágazatok meghatározása, amelyekben fél évvel eltolták volna a béremelést. Hangsúlyozta: ágazatokon belül is nagy különbségek vannak a cégek között, például a kereskedelemben vannak olyan nagyvállalatok, amely ki tudnák gazdálkodni a béremelést, mert nyereségesek.

5,2%-ot akartak, ami a munkaadóknak nem felelt meg

A Munkástanácsok elnöke hozzátette: a szakszervezetek végső megoldásként elfogadtak volna egy 5,2%-os emelést minden ágazatban január 1-jétől, de ezt a munkaadói oldal nem támogatta.

Dávid Ferenc kiemelte: nagy felelősséget jelent a kormány számára, ha ő határozza meg a minimálbért, a VOSZ ugyanakkor ebben az esetben is jogkövető magatartásra buzdítja majd a vállalkozókat.

A minimálbér jelenleg 93 ezer, a szakmunkás-bérminimum 108 ezer forint. Az idén júliusban hatályba lépett új Munka Törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg. A kabinetnek lehetősége van arra is, hogy a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapítson meg.

A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.

• minimálbér
• kormány
• fizetés
• munkaerőpiac
• Terasz