Hogyan rombolja a lelket a mindennapos stressz? A pszichológus szerint így csökkenthető egyszerűen

Munka, gyereknevelés, sietség, számlák, határidők, hivatalos ügyek - ezernyi stresszforrás közepette éljük mindennapjainkat. A stressz gyakorlatilag kiirthatatlan része az életünknek. Káros hatásai azonban nemcsak a testet, de a lelket is igénybe veszik.

 

A pszichológus Acosta Sára Diánát kérdeztük arról, hogyan lehet kezelni a mindennapos stresszt, milyen negatív hatásai lehetnek a lélekre, és milyen egyszerű stresszlevezető praktikák léteznek.

- Mindenki stresszel - ezt nem is igazán lehetne kivédeni, de hogyan élhetünk vele együtt?

- Egy híres, stresszelmélettel foglalkozó pszichológus, Richard Lazarus definíciója alapján „a stressz az, amikor egy személy a környezetből érkező megterhelést, kényszert vagy lehetőséget úgy ítéli meg, mint olyat, ami meghaladja erőforrásait”. Ezek nemcsak kellemetlen helyzetek lehetnek, sőt, a stressz is lehet előremutató, amennyiben a fejlődést segíti elő. A cél tehát nem a 100%-osan stresszmentes élet. 

Baj akkor van, ha ez a stresszor hosszan tartó, esetleg veszélyeztető vagy fenyegető, olyasmi, amivel az egyén nem tud megküzdeni. Ez hosszútávon testi és lelki egészségkárosodáshoz vezethet.

-  Mitől függ, hogy ki hogyan boldogul a mindennapos stresszel?

- Az, hogy ki mennyire tud megküzdeni egy adott, stresszes élethelyzettel, függhet egyéni személyiségjellemzőktől, alkati adottságoktól, előzetes tapasztalatoktól, de például attól is, hogy ki mennyi örömet tud megélni más tevékenységekben, vagy tud-e másokra támaszkodni.

- Milyen káros hatásai lehetnek?

 -  A stresszt egy összetett biológiai folyamat kíséri, melynek során megemelkedik bizonyos hormonok szintje - kortizol, adrenalin, noradrenalin -, a vércukorszint, a vérnyomás, felgyorsul a légzés, miközben az emésztés lelassul. Ennek a folyamatnak a célja, hogy a szervezetnek minél több energiát biztosítson, a vér pedig az izmokba áramoljon, ezzel elősegítve a gyors reakciót a veszélyre. Ez működik, amikor el kell futni egy medve elől, de a mai világban többnyire más stresszorok érnek minket. A modern stresszorok sokszor tartósabbak, az előbb ecsetelt biológiai folyamatokat viszont nem hosszú távra “tervezték”. A szervezet kimerül, betegségek alakulhatnak ki, nő a szívkoszorúér-megbetegedések kockázata, illetve jellemzőek lehetnek még a fáradtság, fejfájás, lehangoltság, szorongás, alvászavarok, koncentrációs problémák. Ezeket sokszor még tovább rontjuk azzal, hogy rossz eszközökhöz nyúlunk, hogy enyhítsünk a tüneteken: ilyen lehet az alkohol, a dohányzás vagy akár a túlzott evés.

- Milyen kárt tesz a stressz a lélekben hosszútávon?

- A tartós stressznek lehetnek hosszú távú lelki következményei. Az egyik ilyen a hosszan tartó stressz hatására kialakuló tehetetlenségérzés. Amikor az embert sorozatosan érik olyan nehéz helyzetek, melyekkel nem tud megbirkózni, az ebből fakadó tehetetlenség és fásultság érzése súlyos esetben akár depresszióvá is alakulhat.

A tehetetlenség, akadályoztatottság érzése ezen felül agresszióhoz is vezethet. A sorozatos stresszes események kiválthatnak továbbá felerősödő aggodalmakat. Ha az egyénben már akkor megjelenik az aggodalom, a félelem, amikor stresszhelyzet még - vagy már - nem áll fenn, akkor szorongásról beszélünk, ami tartósan szorongásos zavarhoz vezethet.

- Hogyan lehet leküzdeni a stresszt?

- A stressz leküzdésére leggyakrabban alkalmazott praktika a különböző relaxációs vagy lazító technikák alkalmazása. Ezeknek általában az a céljuk, hogy a test izmainak ellazításával és a szívverés lelassításával a stressz fiziológiai hatásait enyhítsék: csökkentsék a feszültséget, a szervezetet megnyugtassák, a hormonszintet helyrebillentsék.  Ha csak pár percünk van, akkor is tudunk tenni azért, hogy a stressz-szintünket csökkentsük. Próbáljuk meg kényelembe helyezni magunkat, becsukni a szemünket, ellazítani az izmainkat fokozatosan, a lábunktól a fejünkig haladva, majd 10 percig figyelni az egyenletes, mély légzésre.

Egy vezetett - akár felvételről hallgatott - relaxáció vagy meditáció hatékonyabb lehet, illetve, ha tisztában vagyunk a jóga nyújtásra alkalmazott mozdulatsoraival, azok mindennapos gyakorlásával szintén sokat tehetünk az egészségünkért. A megküzdésben a pszichoterápia is fontos szerepet tölthet be.

- A relaxáció valamelyest lelazít, de a megoldatlan probléma sajnos megmarad, és pillanatok múlva ismét eluralkodhat az emberen a feszültség. Mit lehet tenni ez ellen?

- Egyfajta ütemterv készítése segíthet a stressz csökkentésében, ha úgy érezzük, megoldhatatlan problémával állunk szemben. Gondoljuk át, mi a probléma, milyen célt szeretnénk elérni, miket tehetünk a megvalósítás érdekében - lépésről lépésre -, mi akadályozhat a sikerességben, milyen következményekkel járhat, majd a végén értékeljük, hogyan sikerült.

 - Sokan nem lelki oldalról, hanem fizikai oldalról közelítik meg a stresszcsökkentést. Ez is egy hatékony dolog, de mit érdemes csinálni pontosan?

- A stressz levezetésére nagyon jó a testmozgás. A kocogás például ritmikusságával képes relaxált állapotot előidézni. Ezenfelül a mozgás olyan élettani következményekkel jár, melyek segítenek a szervezetnek hatékonyabban megküzdeni a stresszel.

• stressz
• pszichológia
• Terasz