Váratlan helyen találtak műanyagot a kutatók: nagyon káros hatása lehet

Először találtak mikroműanyag-szennyezést antarktiszi jégben. A Tasmaniai Egyetem kutatói 14 különféle műanyagra bukkantak 2009-ben fúrt jégmintákban. Korábban már találtak mikroműanyagot a térségből gyűjtött vízmintákban, tengeri üledékekben és hóban.

Az új felfedezés azonban azt jelenti, hogy a Déli-sarkvidék rákjai, a sarki krillek, amelyek a tengerjég algáiból táplálkoznak, jóval veszélyeztetettebbek lehetnek, mint azt eddig gondolták.

14 különféle műanyagot azonosítottak

A tengerparttól két kilométerre a kontinensen 2009-ben fúrt jégmagok elemzésekor 96 műanyagdarabkára bukkantak, amelyek öt milliméternél keskenyebbek voltak. Az akkor gyűjtött mintákat a tasmaniai Hobartban tárolták azóta. A kutatók 14 különféle műanyagot azonosítottak, egy liter vízben átlag 12 darabot - írták a Marine Pollution Bulletin folyóiratban megjelent tanulmányukban.

- Messzesége ellenére a Déli-óceán nem véd a műanyagszennyezéstől, amely mára átitatja a világ óceánjait. A jégmagokban talált műanyagkoncentráció kicsit kisebb, mint az északi-sarki jégmintákban egy korábbi kutatás során talált mikroműanyagé - idézte Anna Kellyt, a tanulmány vezető szerzőjét a The Guardian című brit napilap.

Honnan származhat a műanyag?

- A mi jégmintáinkban talált mikroműanyag-polimerek kicsit nagyobbak, mint az északi-sarki jégmintákban korábban találtak, ami helyi szennyező forrásokat jelezhet, mivel a műanyagnak több ideje van kisebb darabokra bomlani, ha az óceáni áramlatok nagy távolságokba viszik - magyarázta. A helyi forrás lehet a turisták vagy a kutatók által használt ruházat és eszközök, de az a tény, hogy azonosítottak olyan műanyagokat és lakkszálakat, amelyeket a halászatban használnak, tengerhajózási forrást is feltételez - tette hozzá.

A tengeri jég kulcsfontosságú táplálékforrást jelentő fajok élőhelye. Az algáján növekvő krillek különösen ökológiai szempontból jelentősek, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára.

Ausztrál kutatók két éve már kimutatták, hogy a sarki krillek képesek nanoméretűvé átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat. Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként bizonyította be, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén fizikailag megváltoztatja a mikroműanyag-szemcséket. A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre.

Fotók: Getty Images

Képeken a lakatlan sziget, ahol posta, bank és templom is van

A György király-sziget több fóka- és pingvinfaj otthona, nyaranta pedig sarkvidéki madarak fészkelőhelye.

• antarktisz
• mikroműanyag
• környezetszennyezés
• káros
• természet
• Terasz