Miért is zárolta az NGM a BKV 32 milliárdos támogatását?

A BKV lehetetlen helyzetbe került egyebek mellett annak köszönhetően, hogy egy zárószavazás előtti indítvánnyal zárolták a közlekedési társaság 32 milliárd forintos normatív támogatását. Azóta kevés szó esik arról, hogy miért hozták meg a döntést, amelyből egyenes út vezetett a kilátástalan helyzet felé.

Tarlós István főpolgármester december 20-án egy sajtótájékoztató keretében jelentette be: ha a BKV finanszírozásával kapcsolatos parlamenti döntés marad, akkor februárban leállhat a tömegközlekedés Budapesten. Bár ez nem történt meg, a probléma továbbra is megmaradt.

A parlamenti döntés szerint ugyanis a főváros csak akkor kapja meg a BKV-nak szánt 32 milliárd forintos támogatást, ha a kormánynak a társaság működtetéséről szóló átfogó koncepciót nyújt be, amelyet a kormány egyetértése esetén a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyhat.

Az MTI itt sem volt a helyzet magaslatán

Az első hírek ugyanakkor nem erről számoltak be. Közvetlenül a szavazás után a távirati iroda arról írt, hogy 32 milliárd forintot kapott a BKV, melyet egy, a zárószavazás előtt beérkezett előterjesztés alapján ítéltek meg.

A költségvetési bizottság előterjesztése szerint a települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatásának összegét az eddigi 35 milliárd forintról 3 milliárd forintra csökkentik, és az így felszabaduló 32,2 milliárd forintot a fővárosi helyi közösségi közlekedés támogatására fordítják.

Ezt követően tartott Tarlós István rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen leszögezte: a fővárosnak a BKV finanszírozására kedd hajnalban megszavazott 32 milliárd forint egy 35 milliárdos generális normatív támogatás része volt mostanáig, ezt az összeget ráadásul március végéig befagyasztották.

Mint hozzátette, nem az történt, hogy a főváros kapott 32 milliárd forintot, hanem az eddig automatikusan járó összegből 3 milliárdot elvontak, és ezt az országban bárhol felhasználhatják, kivéve Budapesten.

Nem stimmel az indoklás

A kérdéses előterjesztés azzal indokolja a módosítást, hogy az a fővárosi helyi közösségi közlekedés hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását szolgálja, mégpedig azért, mert az "utalás" feltételéül a koncepció megalkotását szabták.

Az indoklás viszont téves, hiszen a koncepció már régen elkészült, Matolcsy György 2010. december 21-én kaphatta meg Tarlósék 236 oldalas komplett intézményátalakítási koncepcióját, melyből 32 oldal csak a BKV működtetésére és finanszírozásának a jövőjére vonatkozott. A főpolgármester elmondta, 2011. januárban újra megküldték a tárcavezetőnek a BKV működtetésének koncepcióját.

Érdekes a döntést azért is, mert egy kormányhatározat alapján nem a főváros maradt el a koncepcióval, hanem éppen a nemzetgazdasági miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter.

A határozat szerint ugyanis 2011. szeptember 30-ig a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek kellett volna előterjesztést készítenie a kormány számára, mely tartalmazza "a társaság ésszerű alapokon nyugvó költséghatékony átalakítását, a nemzeti közlekedési irányító szervezet keretében elérhető legnagyobb megtakarítást, a jelenleg fennálló díj- és kedvezményrendszer átalakítását, valamint az adósságállomány újratermelődésének elkerülését biztosító működési modellre vonatkozó javaslatot".

Válaszok nincsenek

Hogy a javaslat miért nem készült el, arról mindkét minisztérium hallgat. Az NGM sem lapunk, sem a hvg.hu kérdéseire nem válaszolt a témában, a hvg.hu a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is hiába kérdezte. Így nem tudni továbbra sem, hogy tulajdonképpen miért is zárolták a BKV 32 milliárd forintját.

Kedden egyébként Tarlós István azt közölte, karnyújtásnyira van a kormány és a főváros tárgyalódelegációja közötti megállapodás a BKV ügyében.

Tarlós István a kormány tárgyalódelegációjával lefolytatott egyeztetés után úgy nyilatkozott, hogy a BKV hosszú távú finanszírozásáról szóló koncepció több elemében konkrétan meg tudtak egyezni. Hozzátette azonban, hogy ezeket egyelőre tételesen nem nevezi meg.

• matolcsy györgy
• tarlós istván
• belföld
• bkv
• Terasz