Miért kell 70%-kal többet fizetni idén?
Egy év alatt nagymértékű drágulás következett be. KSH-adatok.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy év alatt 4,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, 2011 márciusában az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1% volt, az első három hónapban pedig átlagosan 4,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2%-kal emelkedtek. Növekedett a cukor - 29,6% -, a liszt - 10,5% -, a péksütemények - 4,5% -, a kenyér - 3,6% - és az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs - 2,6% - ára. Árcsökkenés következett be viszont a sertéshús - 2,1% - esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékű volt az áremelkedés a ruházkodási cikkek körében is - 2% -, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5%-kal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4,0%-kal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az egyéb cikkek ára is - 1,3% -, ezen belül a járműüzemanyagok 3,4%-kal drágultak.
A szolgáltatások körében átlag alatti, 0,6%-os áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai nem változtak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz viszonyítva.
Egy év alatt 67,3%-kal drágult a cukor
Egy év alatt, 2010 márciusához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor - 67,3% -, a liszt -59,0% -, az étolaj - 24,0% -, az idényáras élelmiszerek - 20,2% -, a sajt - 10,9% - és a tej - 10,8% - ára.
Árcsökkenés következett be ugyanakkor a tojás - 7,4% - és a sertészsiradék - 5,1% - esetében.
A top öt drágulás
- Cukor - 67,3%
- Liszt - 59%
- Étolaj - 24%
- Sajt - 10,9%
- Tej - 10,8%
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,2%-kal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5%-kal, a távfűtésé 10,0%-kal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4%-kal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,9%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0%-kal nőtt.
A Pénzcentrum elemzése szerint a cukor árának emelkedése 2009-re vezethető vissza, ekkor a nagy cukortermelő államokban az időjárás megtizedelte a cukornádültetvényeket és a cukorrépaföldeket. A világ cukorkészletei csökkeni kezdtek, az árak pedig elindultak felfelé. Az emelkedés feltűnt a spekulánsoknak is, akik venni kezdték a cukrot a világ árupiacain - tovább gyorsítva ezzel a drágulást, mely azokat az országokat hozta kellemetlen helyzetbe, melyek többet fogyasztanak a cukorból, mint amennyit megtermelnek. Ilyen Magyarország is. Mivel a hiányzó cukrot külföldről kell behoznunk, az árra rájön még a szállítási költség - ami az olajár emelkedése miatt sokkal több, mint korábban - és a más országokban alkalmazottnál jóval magasabb forgalmi adó is.
A szolgáltatások átlag alatti, 2,1%-os árnövekedésén belül a csatornadíj 9,7, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,1%-kal drágult.
Szintén átlag alatt, 0,8%-kal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk, 0,5%-kal a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Ezek sem lettek olcsóbbak
- Csatornadíj - 9,7%
- Szemétszállítás - 5,6%
- Szeszes ital - 0,8%
- Ruházkodási cikkek - 0,5%
Az EU 27 tagországában 2011 februárjában a fogyasztói árak az előzetes harmonizált adatok szerint átlagosan 2,8%-kal voltak magasabbak, mint 2010 februárjában. A legkisebb áremelkedést Írországban - 0,9% - és Svédországban - 1,2% -, a legnagyobbat Romániában - 7,6% - és Észtországban - 5,5% - mérték.
Aki szegény, az a legszegényebb
Az árak alakulása annak fényében különösen fájó, hogy a bérek ilyen mértékben nem emelkedtek. A KSH adatai szerint januárban a bruttó keresetek 1,6%-kal, a nettó bérek pedig 3,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakában jellemző fizetéseket.
A legjobban azoknak fájhat az alapvető élelmiszerek drágulása, akik egyébként is rendkívül alacsony bérből élnek.
Az alacsony keresetű gyermekteleneknek ugyanis az adóváltozások miatt idén csökkent a fizetése. Míg például a bruttó 110 ezer forintot keresők 2010-ben nettó 82 ezer forintot vihettek haza, úgy idén már csak 80 ezer forintot. Ez 2,6%-os bércsökkenést jelent.
Tényleg a mesterséges intelligencia irányít mindent 20 év múlva?
Ha kíváncsi vagy, hogyan formálja át a mesterséges intelligencia az életünket mindezt könnyed, szórakoztató és közérthető módon megközelítve, akkor gyere el előadásunkra, ahol Szily Nóra vendége Rab Árpád trend- és jövőkutató lesz. Az előadás során kiderül, milyen szerepe van a mesterséges intelligenciának a mindennapjainkban, és hogyan alakíthatja a jövőnket. Gyere el, és tudd meg, mit hoz a jövő!
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. október 24. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásában 4-6%-os bruttó béremelést javasolt a nem állami cégeknek, ám, mint kiderült, sokan ezt sem tartják be. A kormány ezért létrehozta az úgynevezett bérmonitoring-bizottságot, melynek viszont alig van olyan eszköz a kezében, mellyel kikényszerítheti a béremeléseket.