Miért kell 70%-kal többet fizetni idén?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy év alatt 4,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, 2011 márciusában az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1% volt, az első három hónapban pedig átlagosan 4,2%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2%-kal emelkedtek. Növekedett a cukor - 29,6% -, a liszt - 10,5% -, a péksütemények - 4,5% -, a kenyér - 3,6% - és az idényáras élelmiszerek, a burgonya, a friss zöldség, a gyümölcs - 2,6% - ára. Árcsökkenés következett be viszont a sertéshús - 2,1% - esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékű volt az áremelkedés a ruházkodási cikkek körében is - 2% -, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5%-kal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4,0%-kal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az egyéb cikkek ára is - 1,3% -, ezen belül a járműüzemanyagok 3,4%-kal drágultak.

A szolgáltatások körében átlag alatti, 0,6%-os áremelkedés volt megfigyelhető. A szeszes italok, dohányáruk árai nem változtak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3%-kal kellett kevesebbet fizetni az előző hónaphoz viszonyítva.

Egy év alatt 67,3%-kal drágult a cukor

Egy év alatt, 2010 márciusához viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,6%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor - 67,3% -, a liszt -59,0% -, az étolaj - 24,0% -, az idényáras élelmiszerek - 20,2% -, a sajt - 10,9% - és a tej - 10,8% - ára.

Árcsökkenés következett be ugyanakkor a tojás - 7,4% - és a sertészsiradék - 5,1% - esetében.

A top öt drágulás

• Cukor - 67,3%
• Liszt - 59%
• Étolaj - 24%
• Sajt - 10,9%
• Tej - 10,8%

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,2%-kal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5%-kal, a távfűtésé 10,0%-kal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4%-kal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,9%-kal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2,0%-kal nőtt.

A szolgáltatások átlag alatti, 2,1%-os árnövekedésén belül a csatornadíj 9,7, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,1%-kal drágult.

Szintén átlag alatt, 0,8%-kal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk, 0,5%-kal a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

Ezek sem lettek olcsóbbak

• Csatornadíj - 9,7%
• Szemétszállítás - 5,6%
• Szeszes ital - 0,8%
• Ruházkodási cikkek - 0,5%

Az EU 27 tagországában 2011 februárjában a fogyasztói árak az előzetes harmonizált adatok szerint átlagosan 2,8%-kal voltak magasabbak, mint 2010 februárjában. A legkisebb áremelkedést Írországban - 0,9% - és Svédországban - 1,2% -, a legnagyobbat Romániában - 7,6% - és Észtországban - 5,5% - mérték.

Aki szegény, az a legszegényebb

Az árak alakulása annak fényében különösen fájó, hogy a bérek ilyen mértékben nem emelkedtek. A KSH adatai szerint januárban a bruttó keresetek 1,6%-kal, a nettó bérek pedig 3,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakában jellemző fizetéseket.

A legjobban azoknak fájhat az alapvető élelmiszerek drágulása, akik egyébként is rendkívül alacsony bérből élnek.

Az alacsony keresetű gyermekteleneknek ugyanis az adóváltozások miatt idén csökkent a fizetése. Míg például a bruttó 110 ezer forintot keresők 2010-ben nettó 82 ezer forintot vihettek haza, úgy idén már csak 80 ezer forintot. Ez 2,6%-os bércsökkenést jelent.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásában 4-6%-os bruttó béremelést javasolt a nem állami cégeknek, ám, mint kiderült, sokan ezt sem tartják be. A kormány ezért létrehozta az úgynevezett bérmonitoring-bizottságot, melynek viszont alig van olyan eszköz a kezében, mellyel kikényszerítheti a béremeléseket.

• központi statisztikai hivatal
• pénzügy
• Terasz