Tudod, miért recés a fémpénzek széle? Meg fogsz lepődni a válaszon

Köze van egy zseniális tudóshoz.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
Köze van egy zseniális tudóshoz.

Ha most belenézel a pénztárcádba, és kiveszel egy marék aprópénzt belőle, láthatod, hogy az érmék egyik felének recés a széle, a másiknak pedig sima. Elgondolkodtál már azon, hogy miért van ez?

A magyarázat nagyon érdekes, és köze van a valaha élt legnagyobb géniuszhoz és filozófushoz, Sir Isaac Newtonhoz, aki pontosan 378 évvel ezelőtt született.

Igazi menő tudósnak számított

Isaac Newton a Julián-naptár szerint 1642. december 25-én született Woolsthorpe-ban, ami a ma érvényben lévő Gergely-naptárrendszer szerint január 4-ének felel meg - ezért is van ez a dátum feltüntetve sok helyen a tudós születésnapjaként. Newton az újkori történelem kiemelkedő zsenije. Noha általában csak a fejére pottyanó alma és a gravitációelmélet miatt emlékeznek rá, reneszánsz emberként brillírozott minden reál tudományos területen. Nemcsak a matematika és fizika, csillagászat és filozófia terén alkotott maradandót, de beleásta magát az alkímiába is. Később politikával is foglalkozott, és ezzel együtt a gazdasági és pénzügyek is felkeltették a figyelmét.

A recés szélű pénzérméket neki köszönhetjük

A társadalmi szerepvállalása miatt 1696-ban Newtont választották a királyi pénzverde igazgatójává, és három évvel később a királyi pénzverde mestere lett. Newton látta, hogy az Egyesült Királyságban abban az időben virágzik a hamis pénzverés üzlete, így komolyan vette a szerepét. Akkoriban a pénzérmékben igazi nemesfém volt, arany és ezüst. A pénzverdékben az ügyeskedők és csalók megpróbálták kinyerni az értékes anyagot az érmékből. Newton viszont sajátságosan oldotta meg a problémát.

Évszázadok óta virágzott a csalás a pénzérmékkel

Az érmenyírás volt a pénzhamisítók egyik bevált módszere. Az ezüst- és aranytallérok peremét vékonyan körbenyírták, de csak annyira, hogy az ne veszítsen láthatóan a térfogatából és a súlyából. Az emberek kezén kis tételben átfutó pénzmennyiségen ez nem látszott meg, de a nagyüzemben pénzzel bánó rétegeknek óriási hasznot hozott a sok kicsi sokra megy elvén. Az érmenyírással tehát a pénzzel foglalkozó emberek jártak jól, a kereskedők és a bankárok.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A profitáló érmenyírást szüntette meg a fizikus

Newton mindössze annyit tett, hogy az addig sima szélű pénzérmék helyett bevezette a recézett szélű érmék gyártását. Ehhez kicsit át kellett alakítani az üzemben lévő gépeket, de az ezzel járó haszon mindenért kárpótolt. Onnantól egyértelmű volt, hogy mikor buheráltak meg egy tallért, mert csak recés szélű fémpénzek voltak forgalomban. Ezzel meg is szűnt a fényes bevételi forrásként működő érmenyírás, a pénzhamisító bandák lebuktak Newton pofonegyszerű, ám zseniális ötlete miatt. A recés szélű pénz pedig elterjedt az egész világon. Ma már elsősorban azért készülnek más éllel rendelkező érmék, hogy a látássérültek meg tudják különböztetni azokat, a recés szél emellett már csak dizájncélokat szolgál. 

Ezt is szeretjük