Minden nap látod, pedig nincs is ott: ez okozza a világ legnagyobb optikai csalódását
Benned is felmerült már, hogy miért kék az ég?
- A máj és a vese állapotát is megmutatja a láb: ha ezt látod, muszáj orvoshoz fordulni
- Vadon Jani kirúgásáról a portán értesült: már be sem engedték a tévé épületébe
- Lecseréltek két zsűritagot is a Dancing with the Starsban: mutatjuk az új ítészeket
- Kvíz! Melyik ország fővárosa Vilnius? 10 kérdés az európai országokról
- Az éhezés jelképe lett a magyar kisfiú világhírű fotója - Varga Laci szomorú története
Mindenki tudja, hogy kék az ég: napsütésben gyönyörű világos, olyan, hogy öröm ránézni, borús idő esetén pedig háborgóan sötétté válik, és komoran magasodik fölénk. Ennek okát azonban már kevesebben ismerik - te már gondolkodtál rajta, hogy vajon miért kék az ég? Íme, a válasz!
Optikai illúzió
Ha az égre gondolsz, valószínűleg a te lelki szemeid előtt is úgy jelenik meg a nagy kékség, mint a világ plafonja, egy összefüggő, óriási, fényes, sőt, akár szilárd kék réteg, ami befedi a Földet. Pedig maga az ég valójában ebben a formában nem létezik: csak egy optikai illúzió, amit nagyjából úgy lehetne leírni, mint a ködöt: amikor benne állsz, nem észleled, de ha távolabb tekintesz, láthatóvá válik.
Az ég kékjét a rengeteg felettünk lévő, egyre sűrűsödő levegőréteg alkotja. Ennek részei, a különböző gázmolekulák és porszemcsék visszaverik a nap sugarait, amelyeknek további szerepe van az ég aktuális színében.
Befolyásolja a kékséget a felhők mennyisége és minősége is, hiszen ezek megvastagítják a légréteget, az pedig minél tömörebb és sűrűbb, annál sötétebbé válik. Ezért van az, hogy egy súlyosabb eső- vagy hófelhő környékén az ég feketéskéknek vagy szinte szürkének látszik, tiszta, felhőtlen időben pedig vakító világoskéket látsz, ha felnézel.
OLVASD EL EZT IS!
- katasztrófavédelem
- veszélyes
