Minden nap látod, pedig nincs is ott: ez okozza a világ legnagyobb optikai csalódását
Benned is felmerült már, hogy miért kék az ég?

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Mindenki tudja, hogy kék az ég: napsütésben gyönyörű világos, olyan, hogy öröm ránézni, borús idő esetén pedig háborgóan sötétté válik, és komoran magasodik fölénk. Ennek okát azonban már kevesebben ismerik - te már gondolkodtál rajta, hogy vajon miért kék az ég? Íme, a válasz!

Optikai illúzió

Ha az égre gondolsz, valószínűleg a te lelki szemeid előtt is úgy jelenik meg a nagy kékség, mint a világ plafonja, egy összefüggő, óriási, fényes, sőt, akár szilárd kék réteg, ami befedi a Földet. Pedig maga az ég valójában ebben a formában nem létezik: csak egy optikai illúzió, amit nagyjából úgy lehetne leírni, mint a ködöt: amikor benne állsz, nem észleled, de ha távolabb tekintesz, láthatóvá válik.

Az ég kékjét a rengeteg felettünk lévő, egyre sűrűsödő levegőréteg alkotja. Ennek részei, a különböző gázmolekulák és porszemcsék visszaverik a nap sugarait, amelyeknek további szerepe van az ég aktuális színében.

Befolyásolja a kékséget a felhők mennyisége és minősége is, hiszen ezek megvastagítják a légréteget, az pedig minél tömörebb és sűrűbb, annál sötétebbé válik. Ezért van az, hogy egy súlyosabb eső- vagy hófelhő környékén az ég feketéskéknek vagy szinte szürkének látszik, tiszta, felhőtlen időben pedig vakító világoskéket látsz, ha felnézel.

Ezt is szeretjük