Miért három a magyar igazság? Nem csak a népmesékhez van köze
A latin ’omne trinum perfectum’ közmondásból ered.
„Három a magyar igazság!” Hallottuk a mondatot a nagyszüleinktől, a népmesékből. Elfogadtuk a tényt, hogy így van, és talán csak felnőttként merült fel bennünk a kérdés: Miért is? Nos, a válasz egy kicsit lelombozó: az eredeti latin közmondásban nem szerepelnek a magyarok, és maga a hármas szám sem kifejezetten magyar-specifikus dolog.
Miért három a magyar igazság?
A magyar népmesékben a főhősöknek gyakran három próbát kell kiállniuk, három királyfi vagy királykisasszony szerepel bennük, Ludas Matyi is háromszor verte el szegény Döbrögi urat. Ám a hármas szám nem magyar különlegesség, valójában a világ számos területén ott van, mélyen beépült az emberi gondolkodásba, a történetmesélésbe, világunk értelmezésébe.
Kezdjük mindjárt a Szentháromsággal: Atya, Fiú, Szentlélek. De megfigyelhető a görög mitológiában is a világ felosztásának hármas egysége: Zeusz, Poszeidón és Hádész között (ég–tenger–alvilág). Emellett nyilvánvalóan szimbolikus jelentéssel is bír: születés-élet-halál vagy éppen múlt-jelen-jövő. Az emberi agy is szereti a hármas számot. Ha jobban belegondolunk, a három pont már mintát ad: az egy kevés, a kettő csak az összehasonlításra elég, de a három már struktúrát mutat.
Latin eredetű
Tehát a hármas szám mindezek miatt szinte „mágikus” hatással bír – országhatártól függetlenül. És, hogy maga a szólás honnan ered? Valójában egy latin közmondából, melyhez nem volt köze a magyaroknak. A közmondás pedig így szól: ’omne trinum perfectum’. Jelentése: „minden hármas tökéletes” vagy „minden, ami három, az tökéletes”. A hármas szám a teljesség, az összhang, az isteni igazság szimbólumára utal.
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
Ez a latin közmondás alakult át az évek során - valahol a 18-19. század fordulóján - „Három a magyar igazság”-ra. O. Nagy Gábor nyelvész Mi fán terem? című könyvében azonban arról ír, hogy a közmondásba bekerült ’magyar’ szó a kezdetekben még csak nem is a nemzetre utalt, sokkal inkább nyomatékosító szereppel bírt, valahogy úgy, mint a „magyarán” szó. Mi azonban megszerettük, magunkénak érezzük.
Nem esett messze ... a fájától - Milyen gyümölcs neve hiányzik a szólásból?
Lássuk, mennyire ismered a szólásokat, közmondásokat!
ElolvasomKép: Getty Images, Wikimedia/Kecskemétfilm
OLVASD EL EZT IS!















