Arrébb tolták a szekrényt, és egy titkos ajtóra leltek: Michelangelo egykori rejtekhelyére vitt, rajzokkal a falon

Számunkra, akik csak hallunk az esetről, elképzelhetetlen, milyen érzések járhatták át azokat, akik ajtót nyitottak a Medici-kápolna rejtett szobájára.

Körbenézve ugyanis bámulatos, tökéletesen formált szkeccseket pillantottak meg a falon. Ismerős vonalakat, szinte megszólaló alakokat, melyekből árad a mozgalmasság, és amelyek a Sixtus-kápolna gyönyörű freskóit idézik. Nem véletlenül: a rajzok feltehetőleg a 15-16. századi Michelangelo Buonarroti keze munkái lehetnek.

Így lelték meg a reneszánsz kincset

A fantasztikus felfedezés még 1975-ben történt, amikor is Paolo Dal Poggeto, a kápolnához tartozó múzeum akkori igazgatója és kollégái azon tanakodva járták körbe az épület termeit, hol kellene kialakítani az intézménybe érkező látogatók számára egy új bejáratot.

A Medici-kripta közelében állt egy szekrény, melyet tanácskozás közben arrébb toltak, és egy csapóajtót találtak mögötte. A rejtett átjárótól kőlépcsők vittek lefelé egy ovális helyiségbe, telis-tele szénnel. Először úgy hitték, valamiféle rakodóterület lehetett egykor. Amikor azonban a falra pillantottak, a szavuk is elállt a rajta sorakozó alakok láttán.

Bár a rajzokat akkor még némi vakolat fedte, a formák jól kivehetőek voltak. Dal Pogetto haladéktalanul elrendelte, hogy a legnagyobb óvatosság mellett szabadítsák meg őket a nemkívánatos rétegtől. Tucatnyi alak tűnt elő sorra, egymás után, többek között annak a márványszobornak a rajza is, melyet Michelangelo készített Giuliano de' Medici sírjára.

Michelangelo búvóhelyére bukkanhattak

Dal Pogetto arra a következtetésre jutott, hogy a helyiség azokban az időkben szolgálhatott a művész rejtekhelyéül, amikor 1530-ban két hónapot bujkált a Medici család elől. V. Károly spanyol csapatainak ostroma alatt menekülhetett ide, miután a Mediciek visszakapták hatalmukat. Az akkor 55 éves Michelangelo félt a megtorlásuktól, ugyanis ő készítette a terveket a firenzei városfalon végzett munkálatokhoz, amelyet azért erősítettek meg, hogy a Mediciek ne tudjanak visszatérni.

Monica Bietti, Dal Poggetto múzeumigazgatói utódja szerint a művész hetekig rejtőzhetett a kamrában, és ezalatt számba vehette addigi munkásságát, ugyanis a falon a korábbi műveit ábrázoló alakok sorakoztak, így például a Dávid-szobor egy részlete, illetve a Sixtus-kápolna freskójának egy-egy szereplője.

Természetes, hogy a rajzok korából eredendően nem állítható 100%-os bizonyossággal, hogy valóban Michelangelo rejtőzködése alatt készített alkotásáról van szó. A szakértői megítélés szerint azonban valóban az ő kréta- és szénvonásait őrizhették meg a rejtett kamra falai. A különleges reneszánsz kincset a 20. század egyik legjelentősebb művészeti leletének nyilvánították.

Titkos üzenet a Sixtus-kápolna freskóján

Michelangelo titkos üzenetet csempészhetett munkájába, melyet a műértők szerint a jövőnek szánhatott. A következő cikkben erről a különlegességről írtunk.

• michelangelo
• rajz
• művészet
• kápolna
• olaszország
• misztikus hely
• érdekesség
• Terasz