Mesterséges fenyegetés az űrből
Veszélyben a Föld?
Csupán a véletlen műve, hogy eddig elkerültük mindazt az űrhulladékot, ami a Föld körül kering az űrben.

Ez is érdekelhet

Téged is vár a Lasselsberger-Knauf virtuális családi háza! (x)

Téli álomesküvő a Rosinante Fogadóban*** (x)

Vásárolj a neten is kényelmesen! (x)

Legyen mindannyiunk szívügye a fejlődés! (x)

beauty and style

Két betű az esküvői tortán, amitől egyedi és ízléses lesz – Így helyezd el rajta »

Csak egy pufidzsekit visel a dögös ducimodell: a bugyi lemaradt az öltözékből »

3 durva sminkbaki, amit mindenki azonnal kiszúr: mégis sokan elkövetik »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Az idők folyamán egyre sűrűbbé váló űrforgalom olyan probléma kialakulásához vezetett, melyet az űrhajózás úttörői nem láttak előre.

Napjainkra mesterséges szeméttárgyak ezrei köröznek Föld körüli pályákon, és veszélyeztetik nem csak az űrhajósok, de a Földön lakók életét is.

A problémát a nemzetközi tudóstársaságok már évtizedek óta ismerik. A szélesebb nyilvánosság legutoljára 2001 márciusában szerezhetett tudomást róla, amikor is az orosz MIR űrállomás megtervezett lezuhanása világszerte felkeltette a média figyelmét. Szerencsére azonban minden jól sikerült: Közép-Európa és Tokió, melyek a lezuhanó MIR útvonala mentén feküdtek, nem váltak az esemény áldozataivá. A MIR elhamvadt a Csendes-óceán felett - nem tudhatjuk azonban például, hogy volt-e radioaktív anyag a fedélzetén, mely emberöltőkig szennyezi még a Föld légkörét...

Több millió veszélyforrás a Föld körül

Az űrhulladék problémája már évtizedek óta napirenden van. Az Európai Űrhajózási Ügynökség, az ESA - mely a Tenerife szigetén álló Teide-vulkánra épített obszervatóriumából vizsgálja a világűrt - a következő adatokat ismertette: 1961 óta nem kevesebb mint 3750 űrrakéta-indítás történt, ezzel 23 ezer, Földről is látható, tíz centiméternél hosszabb objektum került Föld körüli pályára. Ezek közül kereken 7500 még mindig fent köröz.

Emellett a világűrt szennyezi mintegy 100 ezer, tíz centiméternél kisebb és milliós nagyságrendű olyan objektum, melynek mérete 0,1 és 1 cm között mozog - a keringő szeméthalmaz részecskéi 29 ezer km/óra sebességgel száguldanak pályájukon...

Nincs, aki a védelmet finanszírozza

A műholdmaradványok részecskéi, a nagyobb daraboktól a csavarokig, valamint az űrhajósok sétái során elhagyott anyagok és szerszámok komoly veszélyt hordoznak magukban. Ám a baj nem csak az, hogy a Föld atmoszférájába visszakerülve problémákat okozhatnak, hanem, hogy a Föld körüli tér leszűkül, a világűrben keringő hulladékok pedig az igencsak drága műholdvállalkozásokat is veszélyeztetik.

Ma már dolgoznak az űrhulladék eltávolításán: a tervek szerint a Földről olyan lézersugarakat bocsátanak az űrbe, melyek elporlasztják a Föld körül keringő hulladékot. Ennek a költsége azonban rendkívül magas, az viszont még kérdéses, hogy ki fizessen a hulladékok eltávolításáért, és ki fizet majd a nemzetközi űrállomás űrhajósainak esetleges testi sérüléseiért, akik a jövőben hónapokig vagy akár évekig tartózkodnak majd a világűrben. Annak valószínűsége ugyanis, hogy végzetes golyózáporba kerülnek a hulladékok által, egy a tízhez.

2001-ben az ESA és az UNESCO közösen hirdették ki a világűr új etikai kódexét. Ebben a dokumentumban például azt követelik, hogy nemzetközi törvények szabályozzák az űrhulladékok problémáját. A jövő űrkutatásának eszerint környezetvédő jellegűnek kell lennie. Szükség van például egy korai előrejelző-rendszer kiépítésére, hogy elkerülhető legyen a földi környezet károsodása.

Asztroarcheológusok vizsgálják a szemetet

Jelenleg számos tudós dolgozik a legkisebb keringő részecskéket is felismerő rendszerek kifejlesztésén, ami egyre sürgetőbb. A tervek szerint segítségükkel mesterséges hulladékokat helyeznek ki az űrbe, a részecskékre pedig GPS-adókat szerelnek, hogy meg tudják határozni a hulladékok helyzetét, ezzel azt, hogy kihez tartozhat az adott szemét - és kinek a feladata finanszírozni annak mielőbbi megsemmisítését.

A dolog azért is sürgető, mert az 1960-as évek óta annyi szemét került az űrbe, hogy ma már egy a tízhez annak az esélye, hogy bármelyik is eltalál egy űrhajóst vagy éppen egy műholdat.

Cikkünk megírásában Az emberiség megoldatlan rejtélyei című könyv segített.

Ezt is szeretjük