Így képzelték el a mesterséges intelligenciát régen - Ma már csak nevetnénk rajta

A mesterséges intelligencia koncepciója régóta izgatja az emberek fantáziáját. Voltak akik munkához, mások érzelmi kapcsolatokhoz próbálták megalkotni a tökéletes gép koncepcióját.

Jóval azelőtt, hogy a mesterséges intelligencia valóban megjelent volna, már az ókori Görögországtól a 19. századig több olyan kitalált történet lett népszerű amelyben egy gép az ember segítségére lesz.

Homérosz arany leányzói

Az Iliászt közel háromezer évvel ezelőtt írták egy olyan világban, ahol nincs áram, se robotok, se számítógépek. Bár még csak Krisztus előtt 800-ban jártunk, Homérosz már akkor elképzelt egy istenszerú hatalmat, amely intelligens gépeket tudott létrehozni. Az Iliászban találkozunk Héphaisztosz, a kovácsmesterség és tűz istenével, akit lelöktek az Olimposzról, mert megpróbálta megvédeni édesanyját a Zeusszal vívott harc során. Héphaisztosz súlyos láb sérülést szenvedett, sántaságát kigúnyolták az olimposzi istenek. 

Sérülése miatt Héphaisztosznak segítségre volt szüksége a kovácsműhelyében. Homérosz az Iliászban azt írta, hogy a kovácsmesterség istene különleges képességeit használta arra, hogy aranyból élőnek tűnő lányokat alkosson. Ebben a rövid részletben Homérosz gyakorlatilag emberszerű gépeket vázolt fel, amelyeket arra "programoztak", hogy segítsék alkotójukat. 

Talos, a gyilkoló gép

Ötszáz évvel Homérosz története után, Apollóniosz Rhodiosz görög író megírta az Argonautika című epikus költeményt. A görög mitológia egyik leghíresebb történetében Iaszón és az argonauták megkeresik Poszeidón és Theophané nászából született aranyszőrű kos lenyúzott bőrét, a Kolkhiszt védő aranygyapjút. Amikor az argonauták Kréta szigetéhez közelednek egy Talosz nevű bronz óriás hatalmas sziklákat hajít a hajójukra. Az óriás egyes elbeszélésekben automatának van beállítva, melyet Héphaisztosz épített a kalózok leküzdésére. 

Érdekesség, hogy néhány éveel ezelőtt az amerikai hadsereg kísérletezett egy golyóálló, gépesített exoskeletonnal, amelyet TALOS-nak neveztek el, utalva a görög mitológiai szereplőre. Az ölésre fejlesztett robot ötletét később a Terminátor című filmben is felhasználták.

Arab automaták

Az ókori világban a kézművesek és mérnökök rendkívül bonyolult gépeket építettek. Már kétezer évvel Disneyland előtt Heron hatalmas gép bábjátékokat hozott létre, amik hangot is adtak. Róma bukása után, a 9. században a Banus Musa fivérek megírták a "Zseniális Eszközök" könyvét, melyben száz szerkentyűt mutatnak be, többek között a vízforraló és szökűkutak elődjét. 

Az ókori muszlim világban az intelligens gépek iránti érdeklődés az Ezeregyéjszaka meséi című legenda gyűjteményben is megjelenik. A Rézváros történetében egy utazó csapat sárgarézből készült gyakorlatilag robot lovasra bukkan. 

Ember - robot szerelem

A 19. századi német író E. T. A. Hoffmann "Homokember" című novellájában olyan valóságosnak képzeli a mesterséges intelligenciát, hogy a főhősnő bele is szeret. Az 1816-ban megjelent történet szerint a lány szerelembe esik egy gépbe, akiről azonban rájön, hogy nem ember. A felismerés fájdalmába belerokkan és öngyilkos lesz. 

Egy évszázaddal később Sigmund Freud is hivatkozott Hoffmann főhősére. A pszichoanalitikus mondjuk úgy, techno pesszimista volt. “The uncanny” cmű írásában azt a nyugtalanító érzést fejtegeti, amikor a mesterséges intelligencia olyan szinten közel áll az emberszerűséghez, hogy az már megtévesztő. 

A gép és ember közti szerelmet szintén sok film alapjául szolgált. Ilyen volt például "A nő" című 2014-ben bemutatott amerikai filmdráma, sci-fi.

Frankensetin története

1818-ban, mindössze Hoffmann könyve után, Mary Shelley kiadta Frankenstein című gótikus regényét. Frankenstein a homokemberhez hasonló témát feszeget, azonban míg utóbbi mechanikus, előbbi inkább biológiai eredetű alkotás. A kérdésfelvetés hasonló: mit kezd az ember a mesterséges intelligencia által nyújtott tiltott erővel? 

Shelley regényében Frankenstein teremtménye öntudatra ébred, és emberként akar élni. A lény társat akar maga mellé, de amikor az orvos megtagadja kérését, a szörnyeteg tombolni és gyilkolni kezd. Frankenstein történet bizonyos részei azóta számos modern fantasy és sci-fi filmben felbukkantak. Az 1982-es Blade Runner című filmben az mesterséges intelligencia munkások szabadságukért harcolva fellázadnak emberi uraik ellen. 

Így tarthatják majd életben a testen kívüli agyat - Olvass tovább

Frankenstein-filmbe illő gondolat az emberi agyat testen kívül életben tartani, a tudomány emberei mégis ennek a lehetőségén törik a fejüket. Voltaképpen már értek is el eredményt a témában. Az ugyan még várat magára, hogy az eltávolított emberi agy hosszútávon életben maradjon egy laboratóriumban, de disznóaggyal a kutatók sikerrel jártak, és, mint tudjuk, a disznók és az emberek biológiailag sokban hasonlítanak egymásra.

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• mesterséges intelligencia
• robot
• jövő
• történelem
• irodalom
• Terasz