Idő kérdése, és életben tarthatják a testen kívüli emberi agyat: egy bizarr kutatás eddigi eredményei
Úgy hangzik, mint egy horrorfilmben, pedig valóban ezzel kísérleteznek a tudomány emberei.

agykutatas-agykutato
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Frankenstein-filmbe illő gondolat az emberi agyat testen kívül életben tartani, a tudomány emberei mégis ennek a lehetőségén törik a fejüket. Voltaképpen már értek is el eredményt a témában.

Az ugyan még várat magára, hogy az eltávolított emberi agy hosszútávon életben maradjon egy laboratóriumban, de disznóaggyal a kutatók sikerrel jártak, és, mint tudjuk, a disznók és az emberek biológiailag sokban hasonlítanak egymásra.

Három és fél nap testen kívüli élet

A különleges kutatás a Yale Egyetemen zajlik. Vezetője, Nenad Sestan beszámolója szerint egy disznó eltávolított agyát 36 órán át képesek voltak életben tartani a kutatók.

Ehhez egy speciális módszert alkalmaztak. A BrainEX nevű szerkezet segítségével egy zárt keringési rendszert alakítottak ki, mely folyamatosan testhőmérsékletű emberi vért juttatott és keringetett az agy megfelelő területeire.

Sestan szerint, mivel minden olyan szerv élő, melynek sejtjei életben vannak, 36 órán át a mesterséges keringési rendszerben tartott agy is élt. Sejtjei ugyanis nem pusztultak el, és képesek voltak továbbra is a normál aktivitásra.

A Cambridge-i Egyetem pszichiátriai kutatásainak igazgatója, Steve Hyman a kutatási eredmények hallatán megjegyezte, hogy igaz, ez egy fantasztikus módszernek tűnik, nem sokban különbözik attól, ahogyan például egy vesét tarthatnánk életben.

A cikk az ajánló után folytatódik

Hamarosan az emberrel is működhet?

Sestan a kutatási eredményekről tartott beszámolóban arról is szólt, hogy nem csupán disznókkal működik a dolog. Több más állatfajjal is megpróbálták ugyanezt a módszert alkalmazni, és minden esetben sikerrel jártak.

Vajon közeleg az idő, amikor emberi aggyal is próbálkozni fognak? Amennyiben igen, azzal nemcsak az agykutatás, de az orvostudomány is nagyot lépne előre. A kutatók kipróbálhatnának olyan gyógymódokat, melyeket élő kísérleti alanyokkal, páciensekkel nem lenne biztonságos. Az orvoslás közelebb juthatna a válaszhoz, miként gyógyíthatók az agyat érintő komoly betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy az agydaganat.

Az eltávolított emberi aggyal való kísérletezés mindeközben számos etikai kérdést felvet, Sestan pedig egyébként is óvatosságra inti kísérletező kollégáit. Mint mondja, az, hogy az agy testen kívüli életben tartásával ilyen eredményt értek el, az embereket lenyűgözi. A kutató szerint azonban nem mindegy, mennyire nyűgözi le.

Valószínűleg arra célozhatott, hogy a távoli jövőben sem szabad, hogy a tudomány emberei a még nagyobb sikerek érdekében embertelen eszközökhöz folyamodjanak, vagy a vizsgálódás olyan irányt vegyen, ami már sem az orvoslás, sem az agykutatás előrelépését nem szolgálja, csupán valamiféle negatív érdeket.

Elmegyógyintézeti portrék színesben

A viktoriánus elmegyógyintézetek portréi színesben hátborzongatóan élővé változtak: egy érdekes képsorozatot mutatunk.

Képek: Getty Images.

Ezt is szeretjük