Teljesen új anyagot fejlesztettek ki a mesterséges intelligenciával: ezért lehet elképesztően értékes most
Az új anyag 3D nyomtatás segítségével készült.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A tudósok mesterséges intelligenciát használtak arra, hogy eddig soha nem látott, a szénacél szilárdságával és a hungarocell könnyedségével rendelkező nanoanyagokat tervezzenek.
A fejlesztők szerint ezeket az anyagokat repülőgépek és autók erősebb, könnyebb és üzemanyag-takarékosabb alkatrészeiben lehetne felhasználni a jövőben.
Új anyagot fejlesztettek az AI segítségével
Tobin Filleter társszerző, a Torontói Egyetem mérnökprofesszora a kutatásukról kiadott közleményben így fogalmazott: „Reméljük, hogy ezek az új anyagtervek végül olyan ultrakönnyű alkatrészekhez vezetnek majd a repülőgépek, helikopterek és űrhajók űrtechnikai alkalmazásaiban, amelyek csökkenthetik az üzemanyagigényt a repülés során, miközben fenntartják a biztonságot és a teljesítményt.” Az új anyag egyik legnagyobb előnye lenne, hogy csökkentené a repülés magas szén-dioxid-kibocsátását, így egy fenntarthatóbb megoldást kínálna.
Az AI segítségével fejlesztett új anyag a repülést is zöldebbé tehetné.
Fotó: Colin Anderson Productions pty l / Getty Images Hungary
Sok anyag esetében a szilárdság és a szívósság gyakran ellentétes lehet. Egy kerámiatányér bár általában erős, de szilárdsága a szívósság rovására megy, nem nem kell sok energia ahhoz, hogy összetörjön. Ugyanez a probléma vonatkozik a nanoarchitektúrájú anyagokra is, amelyek felépítése apró, ismétlődő elemek sokaságából áll. Ezek az apró részek egy emberi hajszál vastagságának 1/100-ánál is vékonyabbak. A pihekönnyű súlyukhoz képest merev anyagok, amelyek igen törékenyek is lehetnek, főleg nagy nyomás esetén. Ez a törésre való hajlam eddig korlátozta ezeknek az anyagoknak a használatát. A California Institute of Technology kutatói az AI segítségével igyekeztek továbbfejleszteni ezeket a technikákat.
A nanoanyagok tervezésének jobb módjait keresve a Caltech mérnökei szimulálták a lehetséges geometriákat, mielőtt azokat egy gépi tanulási algoritmuson keresztülvezették volna. Az általuk generált mintákból tanulva az algoritmus képes volt megjósolni a legjobb formákat, amelyek egyenletesen osztják el az alkalmazott feszültségeket, miközben nagy terhelést is elbírnak. Ezekkel az alakzatokkal a kezükben a kutatók egy 3D-nyomtató segítségével létrehozták az új nanorácsokat, és megállapították, hogy azok köbméterenként és kilogrammonként 2,03 megapascal feszültséget képesek elviselni – ez ötször nagyobb szilárdságot jelent, mint a titán.
(Képek: Getty Images Hungary.)
A kínai Madame Curie az atomfegyver kifejlesztésén is dolgozott: Chien-Shiung Wu a fizika first ladyje volt
A kínai–amerikai atomfizikust „a fizika first ladyjének”, „a nukleáris kutatás királynőjének” és „a kínai Madame Curie-nek” is nevezték.
Elolvasom
Az illatok terápiás ereje
Már megvásárolható a Femina első könyve:
A láthatatlan gyógyító
Molnár Éva kötete egy különleges utazásra hív az illatok gyógyító világába — az ókori füstölőktől egészen a modern olfaktív terápiáig.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás? És hogyan segíthetnek az illatok a testi-lelki harmónia megtalálásában?
Promóció
- mesterséges intelligencia
- ai
- tudomány
- tudomány és technika
- fejlesztés
- űrhajó
- repülőgép
- fizika
- Terasz
OLVASD EL EZT IS!
