Megrázó képeken a történelem legsúlyosabb ipari katasztrófái

A legnagyobb gyárak működésükkel a mindennapok gördülékenységét szolgálják, ugyanakkor gazdasági szempontból is fontos szerepet töltenek be jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességük által. Ennek ellenére az egyik legnagyobb veszélyforrást jelentik környezetükre nézve, hiszen már egy apró hiba is végzetes lehet. A következő események is ezt bizonyítják.

A halálos, fehér felhő

1984. december 3-án éjjel az indiai Bhopal szívében az Union Carbide rovarirtó szereket gyártó leányvállalatánál egy gáztartály robbant fel, minek következtében a helyben gyártott rovarirtószer-alapanyag, a metil-izocianát 42 tonnája szabadult fel, és 40 négyzetkilométer nagyságú területen fehér felhőként borította el az eget. A lakosok arra ébredtek, hogy nehezen kapnak levegőt, fuldokolnak.

A tünetekkel emberek ezrei keresték fel az orvosokat, akik a mérgezés tényét tudták csak megállapítani, mivel azonban nem voltak tisztában a hatóanyag pontos mivoltával, a kezelést nem kezdhették meg. A tragédia 3000 ember azonnali halálát okozta, a későbbiekben pedig 15-20 ezren vesztették életüket a mérgező gáz miatt.

A katasztrófa okai a profithajhászásban rejtőznek, a gyárat ugyanis nemcsak, hogy földrajzilag építették rossz helyre, de a biztonsági költségek folyamatos csökkentése is nagyban hozzájárult a tragédiához. Az érintettek kártérítését a kilencvenes évek elején a kormány teljes mértékben leállította, ráadásul közülük is eleinte csak a legszegényebbeknek járt ingyenes ellátás.

2002-ben a károsultak a legfelsőbb bírósághoz fordultak az ügyben, mely másfél évvel később kedvező ítéletet hozott, így az indiai központi bank széfjében lévő több mint 400 millió dollár kifizetésre került.

Amikor az égnek is más színe lett

A csernobili tragédia csak a második legnagyobb ilyen jellegű baleset volt - ha nem számítjuk az idei fukusimai robbanást -, a legtragikusabb ugyanis Kizitim-katasztrófa néven vált hírhedtté, és Oroszország Cseljabinszk nevű területén történt meg 1957-ben.

Az 1946-ben épített Majak-komplexum legfőbb célja a szovjet atomfegyverekhez szükséges plutónium előállítása volt. Fennállása alatt több baleset is történt, melyek következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel, a Kizitim-tragédia viszont kiemelkedik mind közül: a csernobili katasztrófa idején mért radioaktív anyagnak ugyanis a duplája került a levegőbe.

A gondot egy hűtővezeték okozta, ami a feldolgozás során visszamaradt anyagokat tartalmazó tartályhoz kapcsolódott. Miután a hűtés leállt, a benne lévő anyag kiszáradt, 1957. szeptember 29-én pedig a kikristályosodott nitrátsók egy elektromos szikra hatására berobbantak. A szemtanúk szerint száz kilométerrel távolabb is látni lehetett a robbanást, a szovjet sajtó azonban ezt sarki fényként, illeti távoli villámlásként definiálta.

A detonáció során létrejött radioaktív felhő, mely az ég színét is megváltoztatta, 400 kilométerre északkeleti irányba vitte a szennyező anyagokat, melyek 20 ezer négyzetkilométernyi területen szóródtak szét. Az 1957-ben történtek ellenére a komplexum 1990-ig folytatta működését.

Mivel a kormány sokáig államtitokként kezelte a katasztrófát, az áldozatok számát sem tudni pontosan, de valószínűsíthető, hogy a Majak esete is a csernobili robbanáshoz hasonló károkat okozott, mind a közvetlen halálesetek, mind a következtében kialakult betegségek tekintetében.

Tömegesen mentek miatta abortuszra

Nyugat-Európa egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófája a Milánótól 15 kilométerre lévő Seveso közelében pusztított 1976-ban. Egy növényvédő szereket gyártó üzemből emberi mulasztás miatt nagy mennyiségben került a levegőbe TCDD nevű dioxin, mely rákkeltő anyagnak számít, illetve az egyik legmérgezőbb vegyszer.

A baleset idején senki nem tartózkodott az üzemben, ezért csak órákkal később derült fény a mérgezésre, amikor is több gyermeken égési sérülésekhez hasonló sebeket fedeztek fel.

A hatóságok csak napok múlva kezdtek el vizsgálódni - ekkorra már 3000 állat pusztult el -, a lakosság evakuálása pedig csak három héttel később történt meg, addig azonban 37 ezer ember volt kitéve a mérgezésnek.

Ezek után a haszonállatokat levágták, a legfertőzöttebb zónában pedig 1600 ember szenvedett egészségkárosodást. A mérgezés káros hatásaitól tartva a terhes nők tömegesen végeztettek el abortuszt. Az érvényben lévő, veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére vonatkozó európai uniós törvénycsomag ezen eset miatt kapta a Seveso II. nevet.

Képek: en.wikipedia.org Bhopal disaster szócikk, Magnus Manske, 84user; Mayak szócikk; www.eu2008.fr, Annick Bonneville.

• halál
• történelem
• olaszország
• oroszország
• katasztrófa
• india
• Terasz