Máris súlyos problémák adódtak az új alkotmány körül

Schmitt Pál hétfőn aláírta Magyarország új alkotmányát. Az alkotmányozás folyamatát tüntetések és tiltakozások kísérték, de az aláírás utáni órák sem múltak el eseménytelenül.

Az első bakit Schmitt Pál követte el, aki az új alaptörvény elfogadása miatt tartott gálaesten rosszul idézte az alkotmány zárómondatát. Schmitt idézete úgy szólt, legyen szabadság, béke és egyetértés, holott az eredeti szöveg nem egészen így szól, a sorrend más, mint amit az államfő használt. Az alaptörvényben ugyanis az áll: Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Schmitt hibázása ugyanakkor eltörpül amellett, amire Kolláth György hívta fel a figyelmet az új alaptörvény kapcsán. Az alkotmányjogász elmondta, mivel a dokumentumban nincs utalás a régi alkotmány hatályon kívül helyezésre, a jövő évtől - ekkor lép életbe az egyedül a Fidesz-KDNP által támogatott alaptörvény - két alkotmányunk is lesz párhuzamosan.

Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság fideszes elnöke erre annyit mondott: a jelenlegi alkotmány is kimondja, hogy hatálya a végleges alaptörvény elfogadásáig tart, azaz meghatározta a saját ideiglenességét, mindezeken felül pedig az ugyanolyan témakörben hozott későbbi törvény automatikusan a korábbi helyébe lép már a római jog óta.

Külföldi reakciók

Az új magyar alkotmányról több külföldi lap is írt az elfogadás utáni napon. A lapok főként a forint alkotmányba kerülését, illetve a Fidesz-közeli emberekkel feltöltött új Költségvetési Tanács jövőbeni szerepét említik.

A Die Presse osztrák napilap azt írja, azzal, hogy az alkotmányba bekerült: Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint, a magyarok csatlakozása az euróövezethez még távolabb került. Az Euró című cseh lap erről úgy vélekedik: a forint alkotmányba kerülése világos jelzés Brüsszelnek, hogy a magyarok nem akarják az eurót.

A Die Presse a forint mellett kiemeli azt is, hogy az új alkotmány megszabja, az államadósság nem lehet magasabb, mint a GDP 50%-a, és hogy a jelenlegi kormányoldal felé húzó Költségvetési Tanács a jövőben megvétózhatja a költségvetés elfogadását.

A brit Guardian is erre hívja fel a figyelmet, a lap internetes változata szerint a magyar alkotmánnyal az is probléma, hogy megköti a következő kormányok kezét. A dokumentum ugyanis engedélyt ad arra, hogy a Fidesz által kinevezett tagokkal kiegészült új Költségvetési Tanács megvétózza a követekező kormány(ok) költségvetését.

Az új alkotmány 2012 január 1-jén lép életbe. Az alaptörvény részleteiről itt olvashatsz.

• alkotmány
• belföld
• Terasz