Magyar akácfa mentheti meg a Földet: így használják a katasztrófa elkerülésére

A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésében és az elsivatagosodás elleni küzdelemben segít Távol-Keleten a magyar akác, melynek jó talajmegkötési képessége mellett a fűtőértéke is magas.

Emellett kedvező bútor- és faipari hasznosítása, illetve a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő Dél-Koreában és Kínában, közölte a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft.

Értékes a hazai akác

A közlemény szerint az akác értékes felhasználási lehetőségeire a dél-koreai és kelet-kínai szakemberek is felfigyeltek, akik a magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiájának korszerűsítésére. Novemberben zárul le a második szakasza a távol-keleti kutatási együttműködésnek, melyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. akácszakértője is részt vett.

Fatermesztési technológiákat vezetnek be

Rédei Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és az MKSZN tudományos tanácsadója szerint már hat éve dolgoznak a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú dél-koreai hasznosításán. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeikkel vesznek részt, de kísérleti célra is juttatnak ki szaporítóanyagot. Emellett csemetetermesztési technológiák bevezetését segítik, és közreműködnek a referenciaerdősítések létrehozásában is.

Az Észak-Amerikában őshonos akác Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került Magyarországra, és a magyar erdők több mint 23%-át alkotja. Faanyagának körülbelül 50%-át tűzifaként hasznosítják, de sokrétű ipari célú hasznosítása mellett méhészeti jelentősége is van. Ázsiában az akácot talajmegkötő tulajdonsága miatt honosították meg, és az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet, illetve méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagy levelű változatát takarmányozásra is használták.

• globális felmelegedés
• erdő
• ázsia
• Terasz