Több munka a nőknek, több szülés: ilyen egyszerű lenne?

A Lehet Más a Politika viszonylag fiatal parlamenti pártnak számít. A zöld párt a szolidáris társadalom és egészséges környezet mellett tette le a voksot.

Az LMP-ről többek között azt is lehet tudni, hogy ők az a párt, amiben a legtöbb női képviselőjelölt van, mint például az egyre határozottabb és szókimondóbb Szél Bernadett vagy Ertsey Katalin. Most őket is megkérdeztük a nőket és családokat érintő választási terveikről.

- Hogyan ösztönöznék a párokat a családalapításra, egy vagy akár több gyerek vállalására? Hogyan biztosítanák a családoknak a biztonságos, tervezhető gyerekvállalást?

- Az LMP már 2010-ben parlament elé terjesztette azt az ötpontos javaslatcsomagot, ami megvalósulása esetén egyszerre segítette volna a nők munkaerő-piaci helyzetét és a gyermekvállalási kedvet. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis világosan mutatják, hogy azokban az országokban magasak a születési ráták, ahol jelentős a női foglalkoztatottság.

Ezt elsősorban a rugalmas munkavégzési formák és a rugalmas gyermekellátások erősítésével lehet növelni. Előbbit úgy segítenénk elő, hogy a munkahelyre visszatérő nők után járó járulékkedvezményt rugalmas foglalkoztatáshoz kötnénk.

A részmunkaidő valójában csak a nagyon magas fizetésűek számára jelent megoldást, ezért helyette a valóban rugalmas, hat- vagy nyolcórás, távmunkával kombinálható munkavégzési lehetőségeket, a munkakör-megosztást, a sűrített munkahetet és egyéb atipikus munkavégzési formákat kell tömegesen megvalósítani. Ezekben előre meg kellene egyeznie a munkáltatónak a munkavállalóval az utóbbi kérésére. Emellett a nappali gyermekellátási rendszer radikális bővítése is elengedhetetlen.

Rugalmas munkahelyek mellett elérhető és rugalmas gyermekellátási formákra is szükség van. A családi napközik számának tömeges emelése kulcskérdés: újonnan épülő intézmények százai kellenek ahhoz, hogy a gyereket lehessen hova bízni.

Rugalmas gyermekellátási formák hiányában a járulékkedvezményt eleve nem tudja igénybe venni a munkáltató, az anyuka otthon marad, nem szül újra, így végül mindenki rosszul jár.

Ráadásul az LMP által szorgalmazott helyben működő női kisvállalkozások fejlődését is az segíti, ha visszaadjuk a normatív állami támogatást az önerőből létrejövő családi napköziknek. Ezen kívül részmunkaidős vállalkozói TB-státuszt hoznánk létre, hogy a kisgyerek mellett vállalkozni kezdő anyuka akár napi két, később négy, hat órában tudjon a cseperedő gyerek mellett a cseperedő vállalkozással foglalkozni.

A gyed extra megfelelő számú és megfizethető bölcsődei és családi napközi férőhely nélkül csak egy üres ígéret. A családi napközik számának azonnali és radikális növelése szükséges, a normatíva emelésével és megadásával, hogy kiváltsa a magas szülői hozzájárulást, és ezzel széles körben elérhető legyen. Ez az a forma ugyanis, amely kellő rugalmassággal tud alkalmazkodni a gyorsan változó élethelyzetekhez. Nagyon fontos lenne a nappali gyermekellátás támogatásának hordozhatóvá tétele.

Szükséges, hogy az állami támogatást a szülők akármelyik intézményben igénybe vehessék: akár bölcsődét, családi napközit vagy bébiszittert választanak.

- A nők 21 %-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál egy 2013-as felmérés alapján Magyarországon. Mit tennének a fizetések összehangolása érdekében?

- A nők és férfiak átlagos bruttó órabérének különbsége 2009 óta folyamatosan romlik, de a 2012-es adat kiugróan rossz. Ennek fő oka a nők részmunkaidőbe szorulása, amit csak súlyosbított a kormány adóreformja és az új Munka Törvénykönyve. A részmunkaidő Magyarországon csapda, a túl alacsony jövedelem miatt a szegénységi kockázatot növeli, ezért nem reális opció: az LMP ezzel szemben mindig is a teljes fizetéssel járó állások rugalmassá tételét szorgalmazta, és a komolyan szankcionált egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlatra váltását.
A bérszakadékot csökkentené emellett az is, ha a nők által dominált szakmákban tisztességes lenne a bérezés. Ezért követeljük már hosszú ideje a szociális és gyermekvédelmi szférában dolgozók bérfejlesztését.

A férfiak által dominált szakmákban elsősorban belső céges karrierprogramok segítenek. A vezetői pozícióknál a kvótát támogatjuk, a norvég, majd az EP által támogatott 40%-os kötelező arányt írnánk elő, első körben az állami cégeknél, azután a tőzsdén jegyzett cégeknél, és legvégül a többi cégnél, ügyelve arra, hogy minél kisebb egy vállalat, annál nehezebb ezt betartani.

Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos intézkedéseink között szerepelne, hogy a jó gyakorlatok aktívabb terjesztése mellett az 50 fősnél nagyobb cégeket és az összes államilag támogatott munkáltatót köteleznénk esélyegyenlőségi terv elkészítésére, és ezt - a támogatás megvonhatósága mellett - következetesen számon is kérnénk. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot és az általa kiszabható szankciókat megerősítenénk, illetve a Munkaügyi Központok szerepkörét olyan irányban kell bővíteni, hogy kötelességük legyen felhívni az Egyenlő Bánásmód Hatóság figyelmét, ha munkaerő-piaci diszkriminációt észlelnek.

Amíg nem lesznek nők kellő számban a döntéshozatalban, addig nem várható érdemi javulás. Az LMP támogatja az Európai Bizottság elfogadott ajánlását, és mi magunk is azért kampányolunk, hogy több nő kerüljön be a parlamentbe.

Ez a választási listánk összeállításánál és a jelöltek kiválasztásánál is fontos szempontunk volt: 33%-os női kvótát alkalmazunk.

- Milyen családsegítő intézkedéseket hoznának?

- Az LMP szerint nagy szükség van a szociális-gyermekvédelmi szolgáltatások megerősítésére és fejlesztésére. A családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok kulcsszerepet játszanak egy-egy település lakóinak szociális, családi problémáinak kezelésében, de megfelelő eszközök híján nem tudnak igazán eredményesen működni. Ezeket az intézményeket meg kell erősíteni. Ennek hiányában ugyanis mindennapossá válhatnak a szigetszentmiklósi esethez hasonlók, és továbbra is hazánkból adják el prostitúciós céllal az amszterdami "Nyíregyháza" utcára kitett gyereklányokat.

Mivel itt döntően humánerőforrás igényes tevékenységekről van szó, elengedhetetlenül szükséges a területen dolgozó szakemberek megbecsülése - a beígért bérpótlék tűzoltásra elég csupán, valódi béremelésről továbbra sem beszélhetünk. A szociális dolgozók jövedelmének érdemi növelése, és az életpályamodelljének bevezetése ezért kiemelt célunk, hiszen jelenleg az egyik leginkább alulfizetett szakmáról beszélünk.

A szolgáltatások mellett nem megkerülhető a pénzbeli ellátások megemlítése sem. Az ellátási szinteket a Fidesz-KDNP kabinet még a szocialista kormányok által befagyasztott 2008-as szinteken hagyta, az ellátások, így a családi pótlék reálértéke jelentősen csökkent. Mi évről évre javasoltuk legalább az inflációkövető emelést.

- Hogyan segítenék a nőket vissza a munkába úgy, hogy ne legyen probléma a gyerekek elhelyezése?

- A rugalmas munkavégzési formák és a rugalmas gyermekellátások kialakítása a kulcskérdés abban, hogy több gyermek szülessen. Meg kellene érteni végre, hogy a nők nem pénzért szülnek, hanem akkor, ha tudnak dolgozni a gyerek mellett. Az ellátórendszeren belüli rugalmasság és a választási lehetőség biztosítása nélkül ezt a problémát nem lehet megoldani.

- Milyen intézkedéseket hoznának a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében valamint a gyermekvédelem területén?

- A ciklus során az LMP állt ki leginkább a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében. Miután láttuk a Fidesz-KDNP problémához való elégtelen hozzáállását, saját törvényjavaslatot nyújtottunk be a parlamentnek, hogy önálló tényállásként kerüljön be a büntető törvénykönyvbe a családon belüli erőszak fogalma. Végül mi értük el, hogy - sajnos csak a sorozatos botrányok és vak komondorok hatására - bekerüljön a Btk.-ba ez a passzus.

Az LMP azt gondolja, hogy közép-és hosszú távon az oktatásra és a társadalom tudatformálására kell helyezni a hangsúlyt, de már rövid távon szükséges volt a jogszabályok módosítása is.

Ezen túl mi értük el azt is, hogy Magyarország is csatlakozzon végre az Európa Tanácsnak a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséréről és felszámolásáról szóló egyezményéhez. Az úgynevezett. isztambuli egyezményt végül pár napja sikerült aláírni, ami az LMP folyamatos számonkérésének volt köszönhető.

Meg kell erősíteni a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményrendszerek szereplőit: béremeléssel, a leterheltségük csökkentésével, új kapacitások kiépítésével. A megfelelő szakértelem rendelkezésre áll ezekben az intézményekben, de ahhoz, hogy ezt valóban ki is tudják használni a szakemberek, szükség lenne a különböző, egészségügyi, oktatási és szociális szereplők együttműködésének lehetővé tételére, ösztönzésére is.

- Változtatnának-e a gyerekek étkeztetésén?

- A Fidesz-KDNP kormány nem foglalkozott a növekvő gyermekszegénység kérdésével, holott ma már több mint félmillió gyermek él szegénységben, kilencszázezer gyerek pedig létminimum alatt. Természetesen ez a helyzet nem az elmúlt négy évben alakult ki.

Ami különösen súlyos probléma, hogy Magyarországon a mai napig nem megoldott, hogy iskolaidőn kívül minden rászoruló gyermek legalább egy tál meleg ételhez jusson. Több mint ötszázezer gyermekről beszélünk, akik után családjuk rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, tehát hivatalosan is megjelennek a statisztikákban, az állam "látja őket" mint szegénységben élőket. Ugyanakkor egyik kormány sem oldotta meg, hogy legalább a részükre elérhetővé váljon, hogy amennyiben a családjuk ezt igényli, napi egyszer meleg ételhez jussanak.

Az LMP kötelező állami feladattá tenné a települések számára, hogy minden rászoruló gyermek számára biztosítják a napi egyszeri meleg ételhez való hozzáférés lehetőségét iskolaidőn kívül, és nem csupán a nyári szünet idejére. Ehhez természetesen megfelelő állami támogatásra is szükség van. A források emelésén túl - plusz 10-12 milliárd forintból éves szinten megoldható lenne a több mint 500 ezer rászoruló gyermek egész éves étkeztetése - szükség van a támogatási rendszer megváltoztatásra is: a kiszámíthatatlan és szigorú pályázati szisztéma helyett ezen a területen be kell bevezetni a normatív finanszírozás rendszerét. Erre vonatkozó javaslatunkat és beadványunkat a kormány még csak megtárgyalni se volt hajlandó.

Képek forrása: Facebook/Lehet Más a Politika; Facebook/Szél Bernadett.

• család
• nők
• lmp
• schiffer andrás
• belföld
• szél bernadett
• választások
• választás 2014
• Terasz