Lesz tandíj, nem lesz tandíj, vagy mi lesz?
Íme, a válasz
Az önköltséges diákok tandíjának egy részét az állam állná feltételekkel. Hogy mekkora részét, az nem derül ki.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Az önköltséges - azaz a mostani szisztémában a költségtérítéses - képzésre felvételt nyerő hallgatókkal a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződést lehetne kötni - többek között ezt tartalmazza a felsőoktatási törvény MTI birtokába került legutolsó változata.
A javaslat rögzíti, hogy az államilag támogatott képzésre felvételt nyerő jelentkezővel - beiratkozása előtt - állami ösztöndíjszerződést kell kötni, az önköltséges képzésre felvételt nyerő jelentkezővel pedig a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződés köthető.Részben az állam fizetné a tandíjat
Az ösztöndíjszerződést az oktatási hivatal kötné meg a jelentkezővel, és annak alapján a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény az államilag támogatott hallgatóra tekintettel költségvetési támogatásra jogosult, illetve az önköltséges hallgató képzési költségét részben az állam fizeti meg.
Az indítvány szerint a kormány állapítja meg az állami ösztöndíjszerződés kötelező tartalmi elemeit - különösen az oklevél, bizonyítvány megszerzése után a hallgatóval szemben támasztott munkavállalási elvárásokat -, a szerződés nem teljesülése esetén követendő eljárást, a hallgató által igénybe vett szakos képzés éves költségét.
A javaslat kitér arra is, hogy egy adott fokozat, oklevél megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje - feltéve, hogy a hallgató a képzésre előírt kreditmennyiség legalább 84%-át a tanulmányok képzési és kimeneti követelményében meghatározott képzési ideje alatt már teljesítette.
Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon más intézményben igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot nem tudja megszerezni, tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja.
Maximum 12-14 félévet állna az állam
Egy hallgató - felsőfokú szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen - 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, beleértve a felsőfokú szakképzést is.
A támogatási idő legfeljebb 14 félév, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A hallgató államilag támogatott vagy önköltséges képzési formára történő besorolásáról szóló döntés egy tanévre szólna.
Ha nem éred el a kreditelvárás 50%-át, fizetned kell
A felsőoktatási intézmény - feltéve, hogy van szabad költségtérítéses kapacitása - tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem érte el legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50%-át, illetve tanulmányi átlagot - írja az MTI.
A felsőoktatási intézmény az átsorolástól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. A javaslat azt is tartalmazza, hogy a hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb két félévnél. A jelentkező diákok egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezést nyújthatnak be, úgy, hogy ha ugyanazon szakra államilag támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkeznek, az egynek minősül.
A doktoranduszoknak kötelezően dolgozni kell a főiskolán, egyetemen
A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20%-ának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető lenne, a munkadíjának havi összege a teljes munkaidő 50%-ának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér - minimálbér -, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
Dilemma podcast
A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.
Promóció
Az indítvány rögzíti, hogy a nemzeti felsőoktatási rendszerbe történő felvételt államilag elismert felsőoktatási intézmény kérheti, amely hallgatóinak többsége államilag támogatott képzésben vesz részt, képzéseinek többsége illeszkedik Magyarország nemzetstratégiai célkitűzéseihez, működése megfelel a rendszerre megállapított szabályozásnak. A kérelmet az oktatásért felelős miniszter bírálja el. A tagságot a miniszter határozott időre, ötéves időszakra adja meg.
